Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1
1936-04-07 [137]
HJJLLIÍR PARI'JA 3 PROFESSZOR ELŐADÁSA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN. A Magyar Tudományos Akadémia bölcseleti;., társadalmi és törtéi neti tudományok osztálya nagyszámú érdeklődő jelenlétében ülést tartott. Az ülésen X o t n i s Gyula osztályelnök mondott megnyitót, majd H e 1 1 e r Farkas professzor tartott előadást "Korunk gazdasági bajai és a közgazdasági tudomány" címmel. Az illusztris előadón fejtegetései során rámutatott arra, hogy a nagy átalakulások korának mindig meg volt és meg van a hajlama arra, hogy a megismerés csendes munkáját alulbecsülje. Annyira a cselekvésre és az uj célok kitűzésére irányul gondolkozásuk, hogy kicsinyesnek és talán felesleg* snek tűnik fel a nagy törekvések mellett a tudományos kutatás munkája, Igy vannak ma legtöbben a közgazdasági tudománnyal szemben is. Meddőnek és hiábavslónak gondolják e téren ' az elméleti munkát, mert közvetlenül nem kapcsolatos a cselekvéssel. Pedig helyesen cselekedni csak az élet törvényeinek és a szabályozandó jelenségek természetének beható ismerete alapján lehetséges. Már magában célkitűzéseink helyes megválasztásához szükséges a gazdasági élet összefüggéseit ismernünk, mert az, hogy mi előnyös a közgazdaság egésze számára, csak a közgazdaság belső összefüggései alapján dönthetjük el. De szükséges a gazdasági élet összefüggéseibe való komoly elmélyedés azért is, mert csak ennek alapján tudjuk megitólni azt, hogy céljaink elérésére mily eszközök alkalmasak. Ezért éppen az átalakulások korában kell fokozottan súlyt helyezni a gazdasági élet összefüggéseinek gondos átkutatására és alapos megértésére, Dehát hogyan bizzunk a közgazdasági tudásunkban, midőn azoknak a közgazdasági intézményeknek nagy része nehézségekbe jutott, melyeket a világháború előtt alkottunk? Nem azt mutatja-o ez, hogy tudásunk e téren hiányos? E következtetés kissé elhamarkodott volna, mert minden intézmény csak addig teljesítheti hivatását, mig azok a feltételek fenn-állanak, melyekre létüket és működésüket alapítottuk, Igy van ez a világháború előtt alkotott közgazdasági intézményeink egynémely!kével is. Ha tehát ma valutáris nehézségekkel kell küzdenünk ós számos más téren is nehézségek mutatkoznak, ez, csak annak a következménye, hogy a háború utáni viszonyok sokat elsodortak'abból, ami támaszul szolgált ez intézményeknek, Ugy kell tehát alakitani intézményeinket, hogy az uj helyzetekben találják meg feltételei Jcet, De éppen ahhoz, hogy ezt tehessük, van szükség a közgazdaság összefüggéseinek minél mvlyebb megvilágítására és felkutatására. Mert mindenhol, ahol az életet akarjuk als-kitani, először magának az életnek a tőrvényeit kell ismernünk, hogy a törvények céltudatos felhasználásával érjük el céljainkat, A közgazdaságtan feladata éppen az, hogy szilárd alapokat teremtsen gazdasági életünk helyesebb elrendezésére. Ezt érzik is ma világszerte és mindenfelé uj eréllyel indult meg a tudományos kutatás, melynek ma a statisztika kifejlődése és módszereinek kifinomodása hathatós segítséget nyújt. A megjelent nagyszámú és előkelő közönség hosszasan ünnepelte előadásának elhangzása után Heiler Farkast, akinek az Akadémia nevében az elnöklő K o r n i s Gyula osztályelnök mondott köszönetet értékes fejtegetéselért, A nyilvános felolvasó ülés után a II.osztály tagjai zárt ülésben folyó ügyeket tárgyaltak. /MOT/Vr. —-LÁM FRIGYES SZERZŐI ESTJE, A Szepesi Szövetség a Vas-utcai kereskedelmi iskola dísztermében nagyszámú közönság jelenlétében mutatta be Lám Frigyes költészetét, Krlsch Jenő elnöki mefcnyitója után Földessy Gyula ismertette Lám Frigyes költészetét és több szemelvényt mutatott be a költő müveiből. Megállapította, hogy Lám irredentizmusa a szepesi szülőföld szeretetében gyökerezett, ő olyan rendíthetetlen hűséggel vallja magát magyarnak, mint a szepesség német népe. Az emlékbeszéd után Monostori Margit a költő több versét adta elő, 9 végül Krichfalvyná Greiner Margit és Fuszek Emília dalokat adtak elő. /MOT/B.
