Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-19 [135]
ZU BÁRÓ VAY LÁSZLÓ /l.folytatás,/ Báró Vay főispánnal kapcsolatosan a védő még azt is előadta,hogy a doktori címzésnek következménye is volt, mert szerinte ezért választották meg Vay Lászlót a református egyházkerület főgondnokává. Tradíció volt ugyanis, hogy a főgondnoknak dr,-nak kell lennie. A védő előterjesztése után Méhes elnök megkérdezte a tárgyaláson személyesen megjelent Rásót, hogy hozzájárul-e a valóság bizonyításának elrendeléséhez'. Az alispán kijelentette, hogy a legteljesebb mértékben hozzájárul. Ezután Benkő Géza dr, ügyvéd állt fel és a távollévő főispán,^valamint az alispán képviseletében válaszolt a védő által előadottakra, Ö is ki jelentette f hogy a maga részéről hozzájárul a valóság bizonyításához, a védő által felajánlott bizonyítékokat azonban alkalmatlanoknak találja. Elmondotta) hogy bár 0 Vay László közéleti tevékenysége alapján lett főispán és tény, hogy a főispáni kinevezési okmányban doktorként szerepel, ez azonban csak sajnálatos tollhiba. Ennek következtében jelent meg helytelenül a híva talos lapban is igy. Az ügyvéd megcáfolta a védőnek azt az állítását,hogy Vayt nem választották volna meg az egyházkerület főgondnokául, hanem lett volna egyúttal doktor is. Több példa van arra,-hogy a jogvégzettséget nem tekintették szükségesnek az ilyen választásnál, Igy többek között gr ó f Degenfeld és vitéz ^orthy•István sem doktor, akik előzőleg szintén egyházkerü leti főgondnokok voltak. Vay László is, ugy, mint elődei, pusztán közéleti tevékenysége és érdemei miatt választatott meg. Az ügyvéd előadta a továbbiakban, hogy a védőnek Rásó Istvánra vonatkozó előterjesztései tele van nak tévedéssel. Elmondta, hogy amikor a románok annakidején bevonultak Debrecenbe, az alispán vezetésével küldöttség kereste fel a román főparancsnokot > aki kijelentette, hogy Ő csak a főispánnal tárgyal. Mivel a főispáni szék viszont nem volt betöltve, etekintetben iatézkedni kellett* A megye közbizalma Rásóra irányult, aki erkölcsi kötelességének érezte, hogy e nehéz viszonyok között a bizalomnak megfeleljen és vállalja a főispáni állásti Amikor a románok 1919 őszén .bevonultak Debrecenbe^ az egész elszántul közigazgatását át akarták szervezni és ennek érdekében akarták létesíteni az úgynevezett felső-tanácsot, Rásó László volt ekkor az ? aki tiltakozott ez ellen. &xiok oredüénye Tolt, azutáb az, hogy a felsőtanács nemis alakult meg, Rásónak egyébként családi birtokait a románok elkobozták. Az ügyvéd ugyancsak okiratokra és tanukra hivatkozott ellenbizonyitékképpen, Dr, Kesztler Ede királyi ügyész a vádiatóság képviseletében szintén hozzájárult a valódiság bizonyításához, kérve, hogy a törvényszék az ellenbizonyitékokat Is vegye majd figyelembe 1 . Rövid tanácskozás után az elnök kihirdette a törvényszék végzését, amely szerint elrendeli a valóság bizonyítását, beszerzi a fölsorolt Összes iratokat és a legközelebbi tár* gyalásra tanúképp megidézi Baltazár Dezsőt, Vásáry Istvánt, Hubert °ttót, A tárgyalás ezzel véget ért, /MOT/ Ma, — A VÍZMÜVEK VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK MEGRÁGALMAZÁSÁÉRT PÉNZBÜNTETLSRE ITÉLTJSA. 3GY MÉRNÖKÖT. Ismeretes, hogy a vízmüvek a mült év elején pályázatot hirdettek a harmadik Duna-alagut megépítésére. A pályázatot a Palatínus r.t« nyerte el. A pályázók között volt a Rémi és Bottenstein cég is s a cég egyik társtulajdo nosa: Bottenstein Gyula mérnök ellen a királyi ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén vádat emelt, mert amikor a szé3resfőváros. üzemi választmánya a Palatínus céget ajánlotta a polgármesternek, a döntéssel szemben fellebbezéssel élt és ebben a beadványában Pap Ferenc vezérigazgat°t részrehajlással vádolta meg. A beadvány szerint a vízmüvek vezérigazgatója a székesfőváros üzemi választmánya előtt tendenci°zusan referálta az ügyet, pártoskodó volt,a Rémi és Bottenstein céget befeketítette, hogy a Palatínus cég előnyeit kiemelje. A rágalmazás! pert ma tárgyalta a büntetőtörvény szók Várady-Brenner-tanácsa, amely előtt Bottenstein Gyula oagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy beadványában igazat irt és kérte a valóság bizonyítását, A törvényszék a valós'ág bizonyítását el is rendelte, kihallgatta Pap Ferenc vezérigazgatót, továbbá a szakbizottság tagjait: B^eitenbach Vilmos és Jó István mérnökökótu akik elmondották, hogyha Rémi és Bottenstein cég feltűnően olcs9 ajánlatot tett,. ' 169.ooo pengőért vállalta az alagút elkészítését S ajánlata szerint százharminc nap alatt készítette volna el a munkálatokat, s ezt az ajánlatot irreálisnak tartották, /Folyt.köv./ P.
