Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-21 [135]
— ZU LEÁNYANYA TRAGÉDIÁJA /l.folytatás./ - Amikor a Dunapartról visszatértem a leányomhoz, azt mondtam neki: kislányom, már nincs gyermeked* A gyermekkelengyét én összecsomagoltam és másnap visszavittem a menhelyre, ahol azt mondottam, hogy a gyermeket örökbe adtuk. Jóval később derült ki az ügy, mert az árvaszék érdeklődött a kislány után. A hatóságok a mult év novemberében tartóztattak le mindkettőnket. - Azért szorította magához a gyermeket, hogy meghaljon? - kérdezte az elnök. - Nem volt az a gondolatom, hogy megöljem, - hangzott a válasz* Az asszony kihallgatása után sirva roskadt le a vádlottak padjára, majd az elnök maga elé szólította Rajkics Margitot, aki*.' szintén kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, majd elmondta, hogydr, Balázs L ászló gyomai ügyvédnél volt irodában és az ügyvéd udvarolt néki. Amikor a gyermek megszületése után - vallotta a leány - a volt principálisom tudomására hoztuk a történteket, nem vállalta a gyermeket és azt is megírta, hogy időközben megnősült. Részletesen elmondotta a történteket, majd az elnöknek arra a kérdésére, hogy milyen körülmények között élt a menhelyen, igy válaszolt! - Nagyon sokan voltunk, ketten feküdtünk egy agyban. Egy pincérnővel aludtam együtt, padot, asztalt súroltattak velem. Csaknem ugyanúgy mondotta el ezután a történteket, mint az édesanyja, részletesen beszélt arról, hogy öngyilkosok akartak lenni, - Édesanyám egyszer megszólalt, hogy nem kell mind a hármunknak meghalni, - folytatta a vallomását, - kz anyám előrement s aztán amikor visszajött, mondta, hogy a gyerek meghalt, Azt mondta az édesanyám, hogy nem akarta megölni a kicsikét,,. Nagyon ideges volt. Magához szorította a kislányt, Az elnök ezután Németh Ödön dr, orvosszakértőt sz°litotta maga elé, aki a vádlottak távollétében terjesztette elő a véleményét. Az orvosszakértő többek között a következőket mondta: - Smllyánszky Jánosné csökkent ellenállóképességgel rendelkező, degenerált egyén s abban az időben könnyen lehetséges, hogy elmezavarral csaknem egyenlő ideges állapotban volt. Akaratelhatározási képessége a beszámíthatatlanság határán mozgott és nem lehet kizárni, hogy beszámíthatatlan volt,az elmezavarral egyenlő értékű kétségbeesés állapota mutatkozhatott rajta, Rajklos Margitnak, tekintettel az akkori körülményekre, a szabad elhatározási képessége szintén nem lehetett meg, Minlch Károly dr, törvényszéki orvosszakértő csatlakozott a másik orvos véleményén©zms még elmondotta, hogy egy újszülött gyermeket mellkashoz-ssoritással meg lehet ölni, de ilyen kisgyermek, ha látszólag egészségesnek is tetszik, sokszor minden kimutatható ok nélkül meghal, A halál okát, tekintettel arra, hogy a gyermek holttestét meg sem találták, s igy a halottat nem vizsgálhatták meg, nem volt módjukban megállapítani. Az orvosi vélemény elhangzása után Krayzell Miklós dr. tanácselnök Kv.bdebó Márton dr. klr. ügyészbez fordult és megkérdezte? - Az ügyész ur kívánja továbbra Is képviselni a vádat? - Igen, - hangzott a felelet, Dr, Axmann Janosné, rendőrkapitány elvált felesége, aki együtt járt tanit°nőkópzőbe S.-iiyánszky Júuosnéval, az asszony tragikus életéről vallott, Kabdeb 0 Márton dr,'királyi Ügyész vádbeszédében indítványozta mind a két vádlott megbüntetését, Traytleí Endre dr, védő hangoztatta, hogy három okból kéri a vádlottak felmentését, mert nem voltak beszámítható állapotban, továbbá mert a gondatlan emberölés elévült és mert bizonyíték nincs, A tanácselnök nyomban kihirdette a törvényszék felmentő Ítéletét és azt, hogy a törvényszék elrendelte ugy Smilyánszky Jánosné, mint Rajkics Margit szabadlábra helyezését. Az Ítélet megokolása szerint mind a két vádlott egzaltált^ degenerált s a tett elkövetése idején szabad elhatározási képességüknek nem voltak teljesen a birtokában, már pedig egaaltált degenerált vádlottakat csupán a beismerő vallomás alapján nem lehet bűnösnek kimondani és a vallomásukat teljes értékűnek elfogadni, ÁZ ítélet ellen a királyi ügyész fellebbezést jelentett be. /MOT/P 4 ORSZÁGOS LEVfcXTAR
