Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1

1936-02-03 [134]

/A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ÜLÉSE. Folytatás 1./ - Végzetes naivitás volna - fejtegette elnöki megnyitója további során Herczeg Ferenc ha a kisantant kisebbségi politikájában igazságot, méltányosságot, vagy akárcsak emberies motívumokat keresnénk, amelyekkel egyáltalában lehetséges a megértés és megegyezés,, Ezek az államok meg vannak róla győződve: rájuk nézve életkérdés^ hogy sikerül-e bizonyos határidőn belül a különböző faju,nyelvü* vallású és kultúrájú kisebbségeket nyersanyagként belegyurniok a saját fajtájukba,, Ehhez a tételhez alkalmazkodik minden utódállam kisebbségi politikája. - Vannak végül defetista hajlamú magyarjalnk,'akik egy gazdasági megegyezés reményében ellenzik a revíziós mozgalmat

a ak hajlandók 'elfogadni a klsantant-államférflaknak azt a conditlo slne qua nonját, hogy egyelőre fel kell függesztenünk a többi kérdés - értsd: a reMzió kérdésének - feszegetését. Előttünk nem kétséges, hogy a kisantant valahányszor felveti a gazdasági megegyezés ügyét, mindenkor politikai célokat tart szeme előtt, AZ a szív ós, szinte már görcsös makacsság, amellyel az utódállamok államférfial újból és újból kísérleteznek hol egy dunai konfederáció, hol egy gazdasági blokk, hol egy dunai Locarno tervével: mindig ugyanegy célt szolgál: a magyar nemzet mondjon le önként a saját jövőjéről, - mivel pedig a jövő az élet - mondjon le az élethez való jogáról. Trianon a születése pillanatában máris nagybeteg volt, beteggé tette a saját hazugsága és erkölcstelensége^ megmenthető csak ugy volna, ha a magyarság, miután katonailag lefegyverezték, önként belemenne a morális fegyverletételbe is. Azt kívánják, hogy a magyar Igazságot, amelyet ők megcáfolni képtelenek, cáfoljuk meg mi magunki hogy a magyar életerő sirját, melyet ők eddig nem tudtak még megásni, ássuk meg mi magunk; szóval! hogy a trianoni guilletlnet, melyet ők kontár módon szerkesztettek meg, tegyük üzemképessé mi magunk. E Egy modern gondolkodó azt mondta: az Isteni igazság nem látható és nem tapintható kézzel, de benne foglaltatik a világegyetemben, mint a só a tengervízben. A revíziós gondolat,, amely mint minden igazság, az istenség egy része, ugyancsak nem látható és nem tapintható, de ma'már átjárja a kulturnemzetek lelkiismeretét, mlr.t a só a tenger vizéto - A Liga hlrlapgyüjteményéből százával tudnám bemutatni az adatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a revíziós gondolat egy kémiai folyamat következetességével behatol olyan külföldi néprétegek mentalitásába is, amely ékkel nincs összeköttetésünk ós amelyeket magyarbarátsággal a..*., legkevésbbé sem lehet gyanúsítani. Például; a leszerelő érte-' kezlet első ülésén Motta, a svájci köztársaság volt elnöke kifejtette, hogy a háborús veszedelmet csak a revízió megvalósításává^ lehet elkerülni. 1932« november 23-án Churchill, felszólalván a brit alsóházba;^, azzal a ki*éí öntéssel lepte meg a kisantantot, hogy olyan problémákat,mintáz erdélyi; célszerű volna megoldani, amig a győztes hátainak még fölényben vannak. Churchill nem híve a revíziónak, de elkerülhetetlennek tartja azt és ugy vélekedik, hogy minél tovább halogatják a területi kérdések megoldását, annál kedvezőtlenebb lehet a megoldás a győztesekre nézve. - Talán nem felesleges, ha arra emlékeztetek, hogy Flandin, a jelenlegi francia külügyminiszter, 1933, október havában cikksorozatot irt a Le Í?ournal-bai cikkeiben Közép- Európa megszervezésével foglalkozott ás á llást foglalt a magyar határok módosítása mellette Egy pillanatig sem hisszük, hogy az uj külügyminisztertől most mór revíziós politikát várhatunk, de mindenesetre érdekes jelenség, hogy a nagytekintélyű államférfi független politikus korában önkéntelenül és talán akaratlanul is a revíziós gondolat hatása alá kerülte Ez nem kész eredmény., de jellemző tünet* . - 1935. évi december U8-án a francia kamara ülésén Ernest 1 Pezet nagy beszédben szállt sikra a magyar területi revizi ó mellette Ez