Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1

1936-02-03 [134]

Budapest, 1936. február 3. XVIII. évfolyam 27. szám. A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA IGAZGATÓSÁGA ÜLÉST TARTOTT. A Magyar Revíziós Liga Igazgatósága hétfőn délután a Liga helyiségének tanácstermében ülést tartott, amelyen az igazgatósági tagok és a meghívott előkelőségek igen nagyszámban vettek részt. H e r c z e g Ferenc elnöki megnyitójában néhány meleg szó­val üdvözölte a megjelenteket, majd egyebek közt a következőket mondot­tal - II. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékirataiban találjuk a kö­vetkező mondatot: "Mert nemzetünknek megvala az a hibája, hogy kész volt bármibe belekapni, de ha a való nem felelt meg a reményeinek, vagy ha vá­rakozásalt az eredmény be nem tölte, megunt és abbahagyott bármely válla­latot." A fejedelem jól ismerte a maga nemzetét. Nyilvánvalóé azonban, hogy súlyos szavai a vezető értelmiségnek szóltak, azoknak, akik az ő ko« rában a nemzetet vezették. Mert máshelyen, mikor a klsmagyarok tömegeiről emlékszik meg, ezeket:, mondja: "Ki nem fejezhetem ama szeretet, hűség és folytonos áldozatkészság nagyságát, amellyel a kisnemesség és a katonaság Irányomban viseltetett. A nemzetnek a vezető értelmiség adja meg*azt a szervezetet, mely képessé teszi történelmi hivatása teljesítésére^: és idő­közönkánt a nemzeti sülyedés korszakaiban, ugyancsak az értelmiség bont­ja meg a szervezetet és teszi a nemzetet képtelenné arra, hogy önmagával szemben eleget tegyen a kötelességeinek. - Erre vonatkozóan a ml nemzedékünknek tragikus tapasztala­tai vannak. Az a defetlsta izgatás, mely nálunk a világháború utolsó sza­kaszában lábrakapott, arra ösztönözte a világra szóló hősiességgel har­coló magyar csapatokat, hogy porba hányják babérral koszorúzott fegyverei­ket és ölbe tett kézzel nézzék, gyönge és rosszul fegyverzett Idegen vad­erők? hogyan kerítik hatalmukba Magyarország területének két harmadát. Ha abban a végzetes a végzetes órában, mikor nagyobbs zükség volt a Ma­gyarság összetartására, áldozatkészségére és harci erényeire, mint a hon­foglalás óta bármikor, ha abban az órában a magyar hadsereg fegyverrel a a kezében és a doberdól és kárpáti hősök halálos elszántságával a szivé­ben, áll az országhatáron, vájjon lerongyolódott és kimerült ellenségeink közül melyik merészelte volna átlépni ezeket a határokat? - A fájdalmas és lealázó emlékeket azért kell feleleveníte­nünk, mert legújabban a Rákóczi fejedelem által megbélyegzett állhatatlan­ság szelleme azon mesterkedik, hogy kikezdje a revízió mozgalmáto - Nem kételkedünk benne; hogy az antireviziós propaganda ké­pes volna nagy anyagi áldozatokra ls p csakhogy elgáncsolja a neki annyira alkalmatlan mozgalmunkat, de azért szívesen megengedjük, hogy a revíziósa defetlzmus a legtöbb esetben jóhiszemű. Mindenféle defetizmusnak mindenkor megvolt .a maga tudományos ideológiája, amely képessé tette, hogy komoly és rokonszenves hangzású jelszavakat vessen bele a közvéleménybe. Az ősziró­zsás forradalom"hősei" a jóvátétel nélküli békét és a népek testvérisé­gét hangoztatták*. Hogy ezzel milyen szakadékba ugratták be a nemzetet, azt ma is érezzük még minden tagunkban a - A revizló defetlstáinak is van valami lyuk,'amit ők elvi alapnak neveznek. Ilyen elvi alapot többfélét ls ismerünk. Csodálatoskép­pen vannak magyarok, akiknek egyébként Igen tiszteletreméltó legitimista, sőt vallásos meggyőződésük is elég alkalmas ürügy arra, hogy közömbösen viseljék el Magyarország megcsonkításának gondolatát. Olyanokról is tu­dunk, akik - összetévesztvén az eszközt a céllal - azért zárkóznak el a ml mozgalmunktól, mert ők nem revizionisták, hanem irredentisták. Ez a megkülönböztetés, mely némileg'emlékeztet a bizánci egyház teológiai szó­csatáira, lényegileg nem egyéb, mint a közömbösség takarója, kitérés a cselekvés elől. - Megint mások a magyar kisebbségek sorsát féltik a mi moz­galmunktól e Ugy ... :. vélekednek, hogy a revíziós gondolat á llandó pro­vokálása a kisantantnak, amely azután a hatalmába adott magyarságon tölti . ki mérgét. Akik igy okoskodnak, azok elfelejtik, hogy a "revízió szó még Mii el sem hangzott Magyarországon, mikor a kisantant kormányok már klfosztot­l\ ták a hatalmukba esett magyar földbirtokososztályt, már nacionalizálták a /bankokat és iparvállalatokat, már földenfut óvát ették á magyar tisztvise­I i/lők tízezreit ás koldussá a magyar polgárok százezreit, már kimondhatat- ' T| lan szenvedést és nyomorúságot okoztak véreinknek. / Folytatása következik*/

Next

/
Oldalképek
Tartalom