Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-03 [134]
Budapest, 1936. február 3. XVIII. évfolyam 27. szám. A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA IGAZGATÓSÁGA ÜLÉST TARTOTT. A Magyar Revíziós Liga Igazgatósága hétfőn délután a Liga helyiségének tanácstermében ülést tartott, amelyen az igazgatósági tagok és a meghívott előkelőségek igen nagyszámban vettek részt. H e r c z e g Ferenc elnöki megnyitójában néhány meleg szóval üdvözölte a megjelenteket, majd egyebek közt a következőket mondottal - II. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékirataiban találjuk a következő mondatot: "Mert nemzetünknek megvala az a hibája, hogy kész volt bármibe belekapni, de ha a való nem felelt meg a reményeinek, vagy ha várakozásalt az eredmény be nem tölte, megunt és abbahagyott bármely vállalatot." A fejedelem jól ismerte a maga nemzetét. Nyilvánvalóé azonban, hogy súlyos szavai a vezető értelmiségnek szóltak, azoknak, akik az ő ko« rában a nemzetet vezették. Mert máshelyen, mikor a klsmagyarok tömegeiről emlékszik meg, ezeket:, mondja: "Ki nem fejezhetem ama szeretet, hűség és folytonos áldozatkészság nagyságát, amellyel a kisnemesség és a katonaság Irányomban viseltetett. A nemzetnek a vezető értelmiség adja meg*azt a szervezetet, mely képessé teszi történelmi hivatása teljesítésére^: és időközönkánt a nemzeti sülyedés korszakaiban, ugyancsak az értelmiség bontja meg a szervezetet és teszi a nemzetet képtelenné arra, hogy önmagával szemben eleget tegyen a kötelességeinek. - Erre vonatkozóan a ml nemzedékünknek tragikus tapasztalatai vannak. Az a defetlsta izgatás, mely nálunk a világháború utolsó szakaszában lábrakapott, arra ösztönözte a világra szóló hősiességgel harcoló magyar csapatokat, hogy porba hányják babérral koszorúzott fegyvereiket és ölbe tett kézzel nézzék, gyönge és rosszul fegyverzett Idegen vaderők? hogyan kerítik hatalmukba Magyarország területének két harmadát. Ha abban a végzetes a végzetes órában, mikor nagyobbs zükség volt a Magyarság összetartására, áldozatkészségére és harci erényeire, mint a honfoglalás óta bármikor, ha abban az órában a magyar hadsereg fegyverrel a a kezében és a doberdól és kárpáti hősök halálos elszántságával a szivében, áll az országhatáron, vájjon lerongyolódott és kimerült ellenségeink közül melyik merészelte volna átlépni ezeket a határokat? - A fájdalmas és lealázó emlékeket azért kell felelevenítenünk, mert legújabban a Rákóczi fejedelem által megbélyegzett állhatatlanság szelleme azon mesterkedik, hogy kikezdje a revízió mozgalmáto - Nem kételkedünk benne; hogy az antireviziós propaganda képes volna nagy anyagi áldozatokra ls p csakhogy elgáncsolja a neki annyira alkalmatlan mozgalmunkat, de azért szívesen megengedjük, hogy a revíziósa defetlzmus a legtöbb esetben jóhiszemű. Mindenféle defetizmusnak mindenkor megvolt .a maga tudományos ideológiája, amely képessé tette, hogy komoly és rokonszenves hangzású jelszavakat vessen bele a közvéleménybe. Az őszirózsás forradalom"hősei" a jóvátétel nélküli békét és a népek testvériségét hangoztatták*. Hogy ezzel milyen szakadékba ugratták be a nemzetet, azt ma is érezzük még minden tagunkban a - A revizló defetlstáinak is van valami lyuk,'amit ők elvi alapnak neveznek. Ilyen elvi alapot többfélét ls ismerünk. Csodálatosképpen vannak magyarok, akiknek egyébként Igen tiszteletreméltó legitimista, sőt vallásos meggyőződésük is elég alkalmas ürügy arra, hogy közömbösen viseljék el Magyarország megcsonkításának gondolatát. Olyanokról is tudunk, akik - összetévesztvén az eszközt a céllal - azért zárkóznak el a ml mozgalmunktól, mert ők nem revizionisták, hanem irredentisták. Ez a megkülönböztetés, mely némileg'emlékeztet a bizánci egyház teológiai szócsatáira, lényegileg nem egyéb, mint a közömbösség takarója, kitérés a cselekvés elől. - Megint mások a magyar kisebbségek sorsát féltik a mi mozgalmunktól e Ugy ... :. vélekednek, hogy a revíziós gondolat á llandó provokálása a kisantantnak, amely azután a hatalmába adott magyarságon tölti . ki mérgét. Akik igy okoskodnak, azok elfelejtik, hogy a "revízió szó még Mii el sem hangzott Magyarországon, mikor a kisantant kormányok már klfosztotl\ ták a hatalmukba esett magyar földbirtokososztályt, már nacionalizálták a /bankokat és iparvállalatokat, már földenfut óvát ették á magyar tisztviseI i/lők tízezreit ás koldussá a magyar polgárok százezreit, már kimondhatat- ' T| lan szenvedést és nyomorúságot okoztak véreinknek. / Folytatása következik*/