Magyar Országos Tudósító, 1936. január/2

1936-01-28 [133]

— ZU DRÉHR-ÜGY /2. folytatás ./ ennek ellenére szükség van mindezek foganatositására, mert első valamennyiünk előtt: az igazság! Azért az elhibázott rendszerért, amely állami közpénzeket magánadósságok kifizetésére használt fel, egyetlen embert felelősségre vonni nem lebast, különösen nem azt az embert, aki egész magánvagyonát, sőt felesége megtakarított pénzét is feláldozta a közértJ A vádlott igazmondásából nem engedhetek egyetlen jottányit sem! Kérem indítványaim elfogadását! A kúriai tanácseezután a védelem indítványai fölött való határozathozatalra vonult vissza. /Folyt.köv./ Ky. A FELESÉGGYILKOSSÁGGAL VÁDOLT KOMJÁTHY ISTVÁN NY. ALEZREDES BÜNPÖRE A TÁBLA ELŐTT. 1934. október 19-én történt, hogy Komjáthy István nyugalmazott alezredeshadbiztos Kispesten öt revolverlövéssel megölte feleségét, született Lőrinczy Rozáliát. Komjáthyt letart°ztatták és ügyét 1935 októberében tárg gyalta elsőfokon a pestvidéki törvényszék Mendelényi-tanácsa. A főtárgyalás, mely izgalmas jelenetekben bővelkedett, három napig tartott és az elnök intézkedésére több izben rendelték el a nyilvánosság kizárását. A törvényszék a perbeszédek elhangzása után a vádlottat a házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettének vádja alól felmentette, azzal a megokolással, hogy Komjáthy, akire felesége Frommer-pisztolyból kétszer reálőtt, kénytelen volt a további támadások elhárítása végett feleségével szomben fegyverét használni. Az itélet elfogadta a vádlott védekezését ós. megállapitotta,/a szomorú családi körülmények okozták a tragédia bekövetkezését. Megállapította a törvényszéki itélet indokolása, hogy Komjáthyné még évekkel ezelőtt benső viszonyba jutott dr, Lenhof Antallal, a család barátjával s ez az alezredesre nézve tarthatatlan helyzetet idézett elő, Az asszony megalázó módon bánt férjével, aki ennek ellenére soha, semmiféle ellenséges gesztust nem tanúsitott feleségével szemben

e A törvényszék Ítéletével szemben a királyi ügyész fellebbezést 'jelentett be s igy az ügy ma a királyi tábla Kállay-tanácsa elé került, /Folyt.köv./ Ky. / hogy — ZU RÁKOSLIGETI FŐJEGYZŐ /2.folytatás./ Több tanú kihallgatása után Szabados Béla dr. ügyészségi alelnök fenntartotta a vádat, majd Hofhanesian'Egia dr. ügyvéd, a vádlott főjegyző védője, mondotta el védőbeszédét. Hangoztatta, hogy Szávai István ellen hajsza folyt, ugy szerepeltették, mint köpenicki községi jegyzőt, pedig Szávai kiválóan végezte el"jegyzői teendőit s amiért biróság elé került, az egy fiatalkori botlása. Méltányos Ítéletet kórt, mert már megbűnhődött a cselekményéért, megbűnhődött azzal, hogy állását elveszt ette. Rövid tanácskozás után hirdette ki Bóka Károly dr

0 o Inök a törvényszók Ítéletét, mely szerint bűnösnek mondotta ki a biróság Szávai •^stvánt négyrendbeli közokirathamis itás bűntettében és e zért héthónapi börtönbüntetésre, valamint ötévi hivatal- és politikai jogvesztésre ib élte. Az elszenvedett vizsgálati fogsággal a törvényszék két hónapot ós tizenöt napot kitöltöttnek vett, Enyhitő körű lmónyként mérlegelte a törvényszék a vádlott büntetlen előéletét^ továbbá azt, hogy a fiatalkoruság határán követte ol az okirathamisitást, valamint enyhítőként mérlegelte a bir óság azt is, hogy Szávai bűnösei uton szerzett érettségi bizonyítvánnyal nom élt vissza, hivatalát igyekezett a köz javára felhasználni, Sulyosbitónak vette a biróság, hogy az állam közjogi sérelmet szenvedett s hogy a vádlott cselekményével megingatta'a közhivatalnok tekintélyébe vetett hitet- itélet jogorSs. /MOT/ G.