Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1

1935-11-14 [132]

FŐVÁROS i /A költségvetés vitája* Folytat á s,l*/ K 1 á r Zoltán a téli élelmiszerellátás intézményes biztosítása érdekében a hűtőházi berendezkedések fejlesztését sürgette, azzal az indokkal, hogy a székesfőváros élelmezel árszintjének állandóságát legelsősorban ezen az utón lehet biztositani, A törvényhatósági bizottság ezután rátért a Községi Temetkezési Intézet költségvetésére. Halász Alfréd emlékeztetett azokra c súlyos áldozatokra, amelyekkel a főváros annakidején az intézetet alapította éa tiltakozott az ellen, hogy ezt a monopóliumot különböző intézkedésekkel felborítsák, A magánipar egyre agresszívebben ostromolja a minisztériumot ebben az irányban, viszont egy hatósági szerv nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy afiól bevált rendszert önös órdokek előtérbe tolásával felborítsa, AHbemetkozó sL intézet voltaképpen altruista intózmóny, amelyen a főváros nem keres, nem is szabad keresnie. Fel koll menteni a községi háztartáshoz való hozzájárulás alól is, emellett pedig mindent meg kell tenni arra, hogy a temetéseket kizárólagosan végezhesse, \ A Községi Takarékpénztár Részvénytársaság költségvetéséhez dr,Bocsóry-Spur Kálmán szólt, A főváros telékértékositési politikájáról szólott, azt hangoztatva, hogy a telekértókesités elsősorban a Községi Takarékpénztár felaebta. Statisztikai adatokat ismertetett a főváros fejlődésére vonatkozóan és kimutatta, hogy Budán sokkal nagyobb az ingatlanoknál mutatkozó fejlődés, mint Bestén, Szerinte a főarórosi telkek eladása nem történik megfelelően, rendkívül hosszadalmas a parcellázási eljárás is, itt jelentős' egyszerűsítésre van szüksége, Indítványt terjeszt be arra, hogy a székesfővárosi telkek értékesítését kizárólag a Községi Takarékpénztár végezhesse,, Megkezdte a törvényhatósági bizottság a Boszkárt budgetjénck tárgyalását is, Miliők Sándor a villamostarifa drágitási terveiről beszélt ós felvilágosítást kórt ezekre vonatkozóan a polgármestértől„ A Beszkárt ráfizetéseinek okát a drága tarifában látja, véleménye szerint nem emelésre, hanom lesz állításra kellene sort keríteni. Kifogásolta a B

erlini-téri hurokvágányt é<s ezzel kapcsolatban nehezményezte azt is, hogy az ottani forgalmi irányítás nincsen megfelelő kezekben. Az alkalmazottak érdekében is több észrevételt tott. Több kifogást tett, emberséges bánásmódot követelt a forgalmi személyzet részére, megsürgette az esedékes előléptetéseket, majd Indítványt terjesztett be arranézve, hogy sürgősen helyezzék hatályonkivül a fizut esősökként és eket, Budapost politikai határain belül az egységes átszállójegy mielőbbi megteremtését kívánta, majd a Hungária-körut'közlekcdésíyiszonyitinak javítása céljából autóbuszvonalat kért oda. indítványozta, hogy a HÉV-né 1 a három évnél hosszabb idő óta szolgáló alkalmazottakat véglegesítsék és a nem ,*.*>.'•.••*• rendszeres állásban lévők is kapjanak lakbért. A Be sz kártnal • a kalauzok leszámolási idejét is számítsák be a szolgálati időbe. Végül sürgette a Beszkárt alkalmazottaknál a c salai I pótlék rendszeresítését. Szünet után dr.N emes Nagy Mihály beszélt.Azzal kezdte, hogy nem szabad a Beszkárt-kérdést az ideges utas szemszögé bői bírálni, hanem higgadtan kell foglalkozni a fővárosnak ezzel a nagyjelentőségű és nagy értéket jelentő intézményével, Nem elég kritizálni, szidni a Beszkárt. hanem keresái kell a bajok forrását és a gyógyítás módszereit, A Beszkárt úgyszólván alaptőke nélkül létesült és szinte • csoda hogy kellő tőke nélkül ilyen nagy müvet lehetett kiépíteni, Olyan nagy intézményt, mint a Beszkárt, elegendő forgótőke nélkül jól vezetni nagyon nehéz. Most egy és egynegyed millió pengővel kétszeresre emelte a főváros a.Beszkárt alaptőkéjét, de ez még mindig nem elég, a két és félmillió is kevés. Reméli,hogy a / polgármester módot fog találni az alaptőke további felemelds ére, **—• /folyt, köv./ in '") r á