Magyar Országos Tudósító, 1935. október/1

1935-10-10 [131]

R a f f a y Sándor hasonló értelmű felszólalása után a polgármester válaszolt a felszólalásokra* Csillóry András ós B á n é c z i László felszólalására, kijelentette .hogy mind a két' elöljáróságot egyformán sürgősnek tartja és amilyen gyorsan csak lehe.t, mindkettőt tető^alá hozza* Mihelyt ez megtörténik, életre hívjak a kerületi választmányokat is* A revizi's fegyelmi ügyeket olyan értelemben szívesen előveszi, mint ahogy Csillóry Andr ó,s javasolta* Bejelentette ezután^hogy a XIII kerületi elöljáróság épületét a Váci-ut és Himgária-ut sarkán, a XII* kerületi elöljáróságot pedig a Széli Kálmán-1őri, jelenlegi erdőhivatali helyiségben akarják elhelyezni* Felvilágosította a bizottság tagjait,hogy mivel a Segito Alap autonóm szervezet, sajátnaga határozza, el, hol épiti fel uj üdülőjét* Hogy nem Budapest került széba,annak egyetlen magyarázata, hogy magaslati üdülőhelyről veji szí,ilyen klimatikus hely pedig a fővárosban nincs* A rendkívüli felekezeti segély összegének leszállítása azért történt, mert a felemelt összeg cél—segély volt* A rokkantak alkalmazására október 3-án ujabb rendeletet bocsátott ki és figyelemmel kiséri annak betartását, tehát azt,hogy a felvétel tíz százaléka a rokkantakra jusson* Hálával emlékezett meg Müller Antal elismerő szavairól, amelyeket a fővárosi tisztviselők munkásságát illetően mondott* Közölte ezután a bizottsággal, hogy a kegyúri kiadások egyáltalán nem emelkedtek, ellenkezőleg csökkentek, mert csupán a különböző tomplomépitési és restaura.la.si munkálatok emelik látszólag az előirányzatot, ezek azonb....n nem szigorúan vett kegyúri feladatok. A polgármesteri válasz után a pénzügyi bizottság áttért, a költségvetés II»fejezetére /ut-és csatornaépítés/* B á n ó c z í László e.z inségmunlcarendszert bírálta, amely felfogasa szerint erkölcsileg és anyagilag egyaránt helytelen és elhibázott. Azoknak a munkanélkülieknek, akik közmunkát végeznek, adjon a város rendes•béreket. A következő ^felszólaló W o 1 f f Károly volt. Rámutatott arra, hogy tulajdonképpen a költségvetés részletes tárgyalása nagyjelentőségű a városigazgatás szempontjából, mert ennek yorán lőhet uj ideákat kitermelni és az autonómia itt termékenyítheti meg a\z ^igazgatást* A költségvetés összes fejezetei között legnagyobb realitássá talán a II, ^f e j ezetnek van, mégpedig elsősorban azért, mert nagymértékben mozdítják elő az itt befektetendő összegek az idegenforgalmat. Az ország trianoni elosettségében talán az idegenforgalom az egyedüli j 1" dolog és az, hogy a velünk nom túlzottan barátságos viszonyban álló államok rettentően bosszankodnak ^idegenf orgalmi eredményeink miatt, bizonyíték arra,hogy ilyen eredmények tényleg vannak* Idegenforgalmi szempontbél rendkivül nagy jelentősége van az útépítésnek. Es ha pozitív eredményeket ezek a befektetések a költségvetésben nem is erodményoznek, nem cz a fontos, hanem az a közvetett haszon, amoly a polgárságnak jut* Az idegenforgalom rendkivül jelentós eszköze az automobil és ezért beláthatatlan fontossága van annakj hogy minél több jé autoutat építsünk* A törvényhatóságok háztartásának javítására konkrét ideák alig mutatkoznak és a gazdasági javulás lehetőséget sem várhatjuk addig, amig az állami életben egy mélyrehaté reform nom jön. Az én felfogásom és baráti taná.csom az, hogy^ engedjenek bennünket dolgozni és ne gyámkodjanak felettünk. Visszatérve az idegenforgalom kérdéseire, fel kell c

(

mlitcnen, milyen rettenetes benyomást tesz a külföldiekre, hogyha Óbudánál, elérik a fővárost, undok téglagyárak piszkos falai fogadják. Hiába van mögöttük a gyönyörű óbudai hegyvidék, a külföldi illúziója teljesen elmegy* Óbudán segíteni kell, utait és toréit rendezni, de semmicsetre sem lerombolni a kispolgárok kicsiny házacskáit* Több levegőt kell adni ennek a városrésznek és megnyitni előtte a fejlődés útját. Minthogy a téglagyárak kitelepítése nagy biry kézásba fog korülni, gondoskodni kell arrél, hogy a Bécs felől jövő x_^.ut áf orgalmat Solymáron át a Hidegkúti—ut felé tereljék. 7 /folyt, köv./