Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2

1935-09-16 [130]

ESZMÉLETLENÜL VITTÉK EL AZ EGYIK ALPEREST AP OLGARI TCRVÉNYS Z^KRÖL; Nagy riadalom volt hétfőn délelőtt a büntetőtörvónyszék III. emelőt 6.'" számú szobájában. Itt tárgyalták-Wolff Gyula szorolövállalkozó és roko

T na: Ilkovics Jakab polgári perét. Wolff és Ilkovics régebben társasviszonyban voltak és ebből kifolyóan Wolff 35oo pengő haszonrészesedést kövotolt poros uton volt társán. A törvényszékijbiró tanukat hallgatott ki ésoközbon az egyik pamlagon ugyancsak holyótföglaló idősobb-koru Ilkovics hirtolon, hongnélkül lefordult ülőhelyéről. Gyorsan hohivták az előszobában várakozó Ilkovicsnót, aki nagy sikoltó zásbn kozdott és a jolenlévőkkol együtt igyokozott férjét oszmélotro téritoni. Ez azonban nem járt orodménnyol. Nyomban értcsitotték a montőkot, akik ihjokcíókat alkalmaztak, do az 03zmelotlon férfi öttől som tért magához, ugy, hogy kénytolonok voltak a foloség kérésére az egyik közeli szanatóriumba szállítani. A polgári por tárg alását a váratlan rosszullétro való tokintottol a felek kéreséro olnapolták. /MOT/Sy. —-ZU DRÉHR ÜGY.../4. folytatás./ Fél ogy óráig tartott Wokorlo Sándornak zárt ajtók mögötti" vallomása, majd rövid szünet után mogkozdték Halász Lajos bankár kihallgatását. A táblabíró"kérdésére, hogy milyon viszonyban von DÉéhrrol, Halász igy válaszolt: - Semmiféle harag^ vagy noheztolés nem vozot'volo szemben, ugyanazon érzésom van volo s zömben, mint mindig iá volt, - Ön a királyi Ítélőtáblához boadványt intézott, amolybon kérto ujböli kihallgatását. Miért? - Azért, mort a törvényszéki tárgyaláson, az én kihallgatásom titán moglohetős támadásoknak voltam kitevő és mivel én toljosoh ártatlannak tudom magam, hlszon csupán a színtiszta igazat vallottam, szükségét éreztem annak, hogy itt most mogcáfoljak bizonyos dolgokat. Elmondotta ozután Halász, hogy Vass Józ^oftől 3ohasom kapott ogy fillért som, C3ak Salu3Ínszky Gyulától, mintegy 37.ooo'pengőt. Salu sinszkynak ugyanis panaszkodott, hogy micsoda hajai vannak, mort a hite Ifzői, akik közül podig sóknak ó adott ajándékrészvényt, mogrohnnták. Salusinszky orro folhivta, hogy mönjon az irodájába. Ó cl is mant és itt olboszólto-Dróhrhűz való viszonyáig azt, hogy Dréhr milyon öszoggol tartozik noki. - Mondtam Salusinszkynak, hogy körülbolül 95.ooo pongőnyi kölcsönt adtam Dréhrnok, miro Salusinszky fölszólított, hogy vigyem fol hozzá könyvoimot és dossziémat. Én fol is vittem ozokot és később közölte Volom az ügyvéd ur, hogy so^itoni fog nokom ahhoz, hogy pénzhoz jussak. ... - Hát hogy jött ahhoz Salu3in3zky ügyved ur, hogy ozt mondja önnek?- kérdozto a biró* - Az ügyvéd ur részlotoson ismorto az én bajaimat ős valószínűleg ombori szánalom vozérolto. Hiszen ón panaszkodás közben mogomlitettom noki, hogy ha n om történik valami javulis sorsomban, akkor nokimogyok a Dunának. - Van-o önnok "írása arról a bizonyos 95.ooo pengőről? —Ami nyugtám volt, azt Dréhrnok visszaadtam, mert azt mondta, hogy fog fizetni. - Do no&jzavarja ön összo az állami pénzeket a másfajta pénzzel? - Nom, oz a 95,ooo pongős köles öhösszog 3ommi Összefüggésben sincs'a 2oo,ooo pongős állami pénzzel, amoly után én külön fizottom kamatokat." - Esküt mor orro tonni? - kérdozto tovább a bíró. - Igon, nyugodt lolkiÍ3morottol lotoszom orro az adküt. - De viszont Salusinszky Gyula is mog03küdött arra, hogy Dréhr Imre nom tartozik önnok sommivol. Salusinzsky itt arról tett vallomást, hogy az ön könyvoibon ugy van foltüntotvo, hogy a Dróhr-félo számla készpénzben láogyonlittotott. - Ez igaz, do viszont a kölcsönadott pénat nem kaptam Viszsza mind. Az ügyoimot rondoz^ hármas bizottság ugyanis azt'mondotta^ hogy zárjak lo bizonyos kontókat a könyvoimbon és majd loo.ooo pengőt kapok, omivol rendezni tudom dolgaimat. /Folyt. köv./Ma.