Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-11 [124]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSIT6 . K é z 1 r a t. Tizenharmadik kiadás. Budapest, 1935. március 11. XVII. évfolyam 58.szám. EGYHÁZI HÍREK RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ELŐADÁSÁBA NEMZETALKOTÓ LÉLEKRŐL. Hódmezővásárhely, március 11. A hódmezővásárhelyi Református Szövetség vasárnap nagyszabású Ünnepséget rendezett, R a v a s z László dr.dunamellékl püspök közreműködésével. A megérkező egyházfőt a vasútállomáson a város nevében C s á k y Lajos dr.főüg^észj a református egyház részéről Lázár Lajos f Őgondnöx, gazdasági főtanácsos köszöntötte, Ravasz László meleg szavakkal válaszolt, s azután a társaságában lévő feleségével együtt, sógoránál, Muzsi János vásárhelyi gimnáziumi tanárnál tett látogatást* itt az egyház veterán elnöklelkésze, Pap Imre üdvözölte a püspököt. Az estélyen Hódmezővásárhely mlndenrendü ág rangú népe régen nem látott nagyszámban jelent meg> S o ó s István dr. ?o*gármesterrel élén* s ott volt Bartók György dr.szegedi egyete»x tanár is.A műsor Nagy Béla lelkész bibliaolvasásával és imájával kezdődött, N a g y g y ö r g y Sándor és felesége énekkettőst adott elb, R a p o s á k Féter s.lelkész szavalt, a Református Vegyeskar Kovács Ernő dr.vezetésóvel, az Iparos Dalárda Bognár Dezső vezényletével kórust,Bognár Rezső kántor szólószémot adott elő, Böszörményi Jenő szentesi református lelkész, az Ismert Író novelláiból olvasott fel* Fraknói Rózsi zongorázott,szerepelt a Tornyai Társaság kamarazenekara ls* Lelkes taps fogadta az ünnepi beszéd elmondására a pódiumra lépő Ravasz Lászlót, aki a többi közt igy szólt: - Mi teszi a nemzetet? Kétségtelen>hogy a fV-jlkal és földrajzi előfeltételek csak a keret, amely szükségképp! ugyan, né/külöahetétlen,de a keretek között egy egészen titokzatos és óriási életfolyamat, a különös és rejtelmes nemzeti élet folyik, - a bort néma hordó teszi,pedig a bornak edény kell^ a hősneu kell a fegyver, mert a fegyvertelen hős csak halni tud, élni és győzni nem, mégis: ki mondaná azt,nogy a fegyver teszi a hőst? Némelyek &zt mondják, s ebben ls sok igazság van, hogy a közös származás teszi a nemzetoty mások: hogy a közös faj. Egy ujabb felelet arra utal,hogy a nemzetet a nyelv teszi,, ennek már felénél több az igazsága^ Roppant jelentőségű a nyelv,mert nemcsak grammatikai nemcsak szótár, hanem mindenekfelett lélek a nyelv, amely ha Számunkra nem lett volna olyan'idegen és árva nyelv, akkor ma a Duna-fclsza közén magyar nemzet nem volna, az annyira Idegen, önálló magyar nyelv szinte egy titokzatos társasággá tett bonnünketj ez védett meg annyiféle elnyomással szemben és ami még fontosabb: nyelvünk révén tudtunk beolvasztani annyi meg annyi hozzánkérkező idegen elemet. - Még több igazság van abban a magyarázatban,hogy a nemzetet a közös történelem és az együttélés teszi, azonban még ez sem a százszázalékos igazság. Csak arra mutatok rá,hogy a megszállott területeken magyarok élnek, akik azoknak az: államoknak politikai rendjébe tartoznak, érdekszférájába illeszkednek bele, de mondhatnék-e ők magukról,mondhatnók-e mi róluk, hogy Ők nem magyarok, hogy ők románok, vagy csehek? A másik példa: ezen a magyar földön századokon keresztül éltek nemzetiségek ugyanabban a sorban, ugyanazzal a joggal, ugyanazon 'llamrendben,ugyanazon polgárJasség között, mint ml magyarok, - magyarok lettek-e ők, megmutatta az összeomlás! Micsoda szakadókokra jöttünk rá akkor, nem is álmodtuk azt, hogy a velünk együttlakó nemzetiségektől mink«t egész világ választ el... Viszont vannak nemzetek, amelyek valósággal diaszpóra-; szétszórt életet élnek, mint a kínaiak, vagy japánok Északamerikában és nemzeti mivoltukat el nem vesztették, még teljesebby még igdzabb gyermekei voltak az anyának, annak a nemzetnek. - Mlndezo'k tanulsága tehát az, hogy a nemzetet mindenckfe- ' lett a közös lélek alkotja, ez alakltja ki a n-:mz»tnek nevezett közös f\ lelki testet, amely minden: politikai alkotmány, nyelv,müveltség,történe/ lem, jövendő*A magyar alkotmány ezer év óta a magyar géniusz legcsodálaK tosabb müve, s ez nyelv is, amely csodálatos utakon, Európa és Ázsia hatá/ raitól jött el és több mint ezer év óta az enyém, történelem is, amelynek dicsőségétől az én arcom ég, szégyene és gyásza alatt az én fejem hajlik meg, - dala az én dalom, álma az én álmom,büszkesége az én büszkeségem, /folyt.köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR