Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1
1935-03-11 [124]
Budapost, 1935 i március lii XVII. évfolyam 58 9 szám e EGYHÁZI HÍREK /Ravasz László püspök hódmozov, sárholyi előadása.Folytatás J jajjá az én siralmam, k, közös lelki tost tollát második közös sors, jó, vagy rossz azon a révon lehet,hogy ogy nomzottol sorsközösségbon vagyunk, minól kisebb és árvább ogy nemzet, annál nagyobb ára van annak,hogy hozzátartozunk, - a magyar ember evi jövedelmének több mint ötven százalékát fizeti arr.,hogy magyar,hogy élni akar mint nemzet, hogy mint ilyon nemzet akar élni. Es őzért a sokkal nagyobb áldozatért a magyar ombor kap ogy könnyes es gyászos sorsot, a brit birodalomnak a polgára, kisobb áldozat fejében kap az egész világra szóló utlevolet és elmondhatatlan történelmi előjogokat. Sok magyar nem tudja azt, hogy fénylő koronát hordoz a maga magyarságában, de lépjon át valaki a trianoni határokon, menjen ol a világ tündöklő fórumaira, Genfbe, vagy Hágába, ,./.'... ri,hogy tragikum jár volo azért, mórt magyar, hogy könnyo és v éro hull azért,mert magyar* E pillanatban feltornyosul előttom mindazoknak a holttotomo,akik - hősi halált haltak azért,hogy ón magyar lehossok, ha elgondolom^ mennyi föld csu3zott ki a leghívebb és logigezabb magyar lába alól, csak azért, mort ogy nemzethez tartozunk: akkor fő le hajtva meg kell vallanom azt: "Atyám, nagy árat kell fizetnem azért,hogy magyar vagyok, Atyám, megéri ezt az árat ar, hogy magyar vagyok." - Ez a nemzeti lélek tehát a nemzeti kérdésok felismoréso és szolgálata, a nemzeti lélek első és döntő feladata az, hogy tisztában legyon önmagával. Mi a nemzeti öntudat, - ismoréso annak, amivel különbözünk az egész világtól, annak a titokzatos másnak az tsmoreito, ami éppen a magyar a világon. Do nomcsak ismerő te: a magyarság mint minőség nemcsak van, hanem lennie kell, ha nem volna, szegényebb volna a világ, s mert van, r. világ lesz gazdagabb, színesebb és teljesebb, - a nemzeti minőség, a magyarság mindenekfelett való értéky nem a hasznáért értékes, nem azért vagyok magyar, hogy hasznom van belőle, - károm van belőle és mégis magyar vagyok, Petőfi igy énekelt egyszer: Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én. Mert elhagyott, a legolhagyottabb Minden népek közt a föld karekér.:' Íme, árvaságában akart melléje állani. Széchenyi egyszer igy kiált fel: Szeretlek minden hibáddal 0 A nemzeti lét tehát nem a hasznáért értékes, nagyobb mint én, neki élni kell és nekem le kell szállanom, azért élek, hogy éltessem nemzetemet,s nekem érdemes élnem, ha belőlem a nemzetem él, Igy lesz az egyéni élet céljává a nemzet. - Olyan magasan járunk már, hogy a vallásosság régióihoz közeledünk. Minden komoly nemzeti érzésnok szükségképpen vallásossá kell lennie, mert a nemzet természeténél fogva kiált az örökkévalóság után,s erre felel az a vellomas, amikor istent a nemzetek teremtő Gondolatának fogadom ol, amikor azt mondom,' hogy Isten világának kcr.cepeiój íts. beletartozik a magyar, (5 ugy épitetto mog világát, hogy számolt ezzel és tényezővé tette világában. Tehát a ' nemzet léte az eleve-elrendel és forrásaiból fakad, ogy nemzethez tartozni küldetés, a hétköznap nyelvén; miszszió. Magyarok Isten kegyelmiből vagyunk, az a legnagyobb ajándék^ amit Tőle vettünk-, hogy magyarok lehetünk, ezt a kiválasztottságot, küldetést csak komoly, hivő és rokon lelkek oldhatják meg: magyarnok lenni annyit jelent, mint végzotünk fölé nőni, s a muló világból Isten örökkévaló Esszéibe fogózni bolo. Végül: nem lehatok igazán magyar, ha becstelen kell hogy legyek, nem lehet magyarnak lenni mivoletlenül, fél£állati sorban, züllötten, léhán, könnyelműen, tékozlón. Legmagasabb rendű emberré koll lennem, hogy igazán magyarrá logyok, a legmagasabbrondü embor pedig a krisztusi embor, nemzeti kötelesség krisztusi emberekké lonnünk s a hazafiság parancsolja, a nemzőtömnek;tartozom volo. Ha mi nem leszünk igazán ? magyarok, akkor emberek som leszünk, egyáltalán élni nom fogunk és na?m is löszünk rá érd eme sok, hogy éljünkl r M á r t o n Árpád .református lelkipásztor mondott záróboszédot és imát. Ma, hétfőm röggel Ravasz püspök és foleségo Szegedre utazott. /MOT/F.
