Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-07 [122]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ i^l^BJ^^^^^(j^^e^| 5. törvényszéki kiadás. Budapest, 1935. január 7. A KÚRIA ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSE* A magyar királyi kúria hétfőn délelőtt tartotta meg évnyitó teljes ülését, amelyen a legfelsőbb biroság tagjai csaknem teljes számmal résztvettek. A teljes ülést Osvald Irtván dr., a magyar királyi kúria elnöke nagyszabású beszéddel nyitotta meg, amelyben utalt-arra, hogy az elmúlt ev a magyar jogi életben jubiláris esztendő volt. Ezt a jubileumot az egyetemek jog és államtudományi karán, a magyar Jogász Egyletben, valamint az összes többi jogi ogyesületbon és a j og-i szaklapokban megünnep lték., 1584-ben jelent meg-ugyanis a *orpus Juris Hungarici, az első nyomtatott.törvénykönyvünk. Az elnöki megnyitó részletesen ismertette a Corpus Juris kiadásának előzményeit, történetét és megemlítőtte

r hogy ennek a hatalmas kulturális nemzeti fegyvernek a jubileumát a magyar' királyi kormány is emlékezetessé tette,, amennyiben 1934 év szeptembereben a Magyar Nemzeti Múzeumban a 35o évvel ezelőtt megjelent müvet és ezenfelül'még igen sok és igen ért kes nyomtatványt, kéziratot kiállított.. Ez a kiállítás a vilég minden tájáról ideserglett külföldi jogés: útnak, akik a nemzetközi jogászkonferenciára jöttek el Budapestre, beszédesen megmutat ta,. hogy a magyar nemzet ezeréves kultúrnép és mindenkor lépést tartott a nyugati kulturállamok fejlődésével,. Ebbon a nevezetes y.ublleumban az ősi magyar, királyi kúria is résztvesz, mert mindenkor a történelmi hagyományok lelkes megőrzője és tudatában van annak, hogy ezeréves kultúránk feltárásával bizonyíthatjuk,, hogy a kulturállamok közt megálljuk helyünket,. A magyar nemzet egyébként a Vatikánvárosban, a mult év vege felé megtartott kánonjogi konferencián is méltó képviselettel vett részt.. Magyarország hercegprímásának jutott ezen e konferencián vezető szerep,. Tudósaink szereplése Rómában olyan jelentőségű volt, hogy a magyar névnek nagy megbecsülést vivott ki,. - A világháború nyomán világszerte társadalomellenes magatartás Veszélyezteti a közrendet,. Ez alél a hatás alól hazán

1

: sem menokült s kapcsolatban a gazdasági nyom sztó viszonyokkal meg a munkaalkalmak hiányával,.az erköl si alap a magyar társadalomb n is veszélyben teán,. Napról napra rendkívüli büntetendő cselekmények merülnek fel, • természetes'tehát, hogy a társadalom megmentésére irányuló intézkedéseket keresünk, A mult év folyamán a ssalédvédelem kérdése lépett előtérbe,. A családvédelemmel a társadalom különböző részeiben foglalkoztak s ezzel foglalkozott a mult év végén az országgyűlés képviselőháza is,.Az igaz ságügyminiszter ur hangsúlyozta, hogy a családvédelem kérdésével a kormány behatóan foglalkozik ős szerinte szükséges, hogy a családvédelem kérdésének jelentősége áthassa az egész magyar törvényhozásta maga részéről a családvód lom gondolatának a jogrendszerbon és aközigazgatásban eleendő fokozott érvényesítésére nagy súlyt helyez,. Az Igázságügyminiszt er ur hangsúlyozta azt is, hogy törvényeink és pedig ugy magánjogi törvénycink, a gyámügyi, házassági törvényünk, a végrehajtási törvény novelláiba perrendtartás és a csődtörvény mind magukban foglalnak olyan intézkedéseket, amelyek a család védelmét célozzák.. - Az igazságszolgáltatást különösen a házasságtörvény érinti, amelynek világosan az a célzata, hogy a házasságok lehetőleg fenntart andók és a házasságok könnyelmű felbontását meg kell • kefíályozni. Különösen kiemelem a 8o.§-s utols" bekezdését, amely a biró bclátásár;: b izza annak a megállapítását- hogy a házassági viszony qnnyira fel-vai.-O dúlva, hegy a felbontást kérőre nézve további éle közösség elviselhetetlenné vált. Ez a mérlegelés csak az erkölcs, tisztesség és jóhiszeműség követelményeinek figye 1 embcvételével történhetik. A törvényhozás arról is gondoskodott, hogy' a háza s sági perekben az eljárás fokozó . tabb .alak-szerűséggel történjék. A házasság jogintézményét a büntető törvénykönyv is védi,. Mindezekkel jelezni kívántam: hogy törvényeinkben a házasságvédelem tárgyában sok rendelkezés van,. - A védelemre azonban nem elegendők a parancsok ésr-u. büntetések, a védelemnek sokkal m sszebbemenő gyökerei kell, hogy legyenek. Az általános erkölcsé felfogásnak kell megjavulnia, az erkölcsi felfogást koll megerősíteni a társadalomban,, hogy annak alapján a cealéd s a családon át a társadalom és annak rendje megerősödjék. /Folyt. köv./P,-