Magyar Országos Tudósító, 1934. december/2
1934-12-11 [120]
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJA A KLSBALATON MENTÉN LEGYEN. Á Balatoni Társaság iroda Imi, művésze ti és tudományo s e gyesület kodden délután a Parlamenti Múzeum dísztermében nagyszámú és előkelő közönség résztvételével ülést tartott, Izeri Izsák Gyula ügyvezető alelnök megnyitója után dr. D e i m e 1 Margit orvosnő, a Lengyel Asszonyok Nemzeti Szövetségének kiküldötte tartott érdékes előadást, amelyben a lengyel - magyar idegen- és fürdőforgalmi kapcsolatok megteremtéséről értekezett. Az előadó a két ország közötti orősobb csereakció megszervezését javasolta, annak a véleményének adva kifejezést, hogy ezeket a diák-csereakT ci°k keretében kell a legsürgősobbon mogkozdoni. Magyarország ós Lengyelország természeti kincseire vonatkozólag kölcsönös propagandát sürgetett az előadó, aki a továbbiakban a lengyel fürdőhelyeket ismertette, igy többet közöt Krimicut ós Zakopanét. Ismertette az előadó, hogy a lengyel fürdőhelyeken elsőrangú panziót naponta mór 5 zlotyért lehet kapni, arai 4 pengőnek felel meg. Végül arról szólt az előadó^ hogy a testvéri lengyel nemzet, amely őszinte és mélyen gyökerező barátságot éroz Magyarország iránt, meleg szeretettel várja a magyar vendégeket, A rondkivül érdekes előadásért az elnöklő Izeri Izsák Gyula mondott az előadónak köszönetet. A továbbiak során az ügyvezető alelnök bejelentette, hogy a balatoni természeti kincsek fontartása és védelme a Képviselőház által már letárgyalt erdő-törvény természetvédelmi rendelkezései révén nyernek biztosítást, így többek között az erdőtörvény teszi lehetővé, hogy a tihanyi félsziget szépségét megóvják és megakadályozzák a világhirü úgynevezett gejzir-kupok megsemmisítését,A Balatoni Társaság nevében végül Izeri Izsák Gyula inditványt tett arranézge, hogy a K isbalatont; tehát a Balatonnak a Zala folyó menti részét- amely világhirü gazdag állatállománya ós vizinövónyzeto révén, - nyilvánítsák nemzeti parkká, annál is inkább, mert ez anyagi áldozatokba nem kerülne, /MOT/Vr ÜNNEPÉLY A BOLGÁR 3EKEPÁRANCS TIZENÖTÖDIK ÉVFORDULÓJÁN. Most van tizenötödik esztendeje, hogy Nouillyban a bolgár nemzettol aléiratták a győztes hatalmak békeszerződésüket, amelynek megváltoztatásáért Bulgária erős küzdelmet folytat* A gyászosemlékezotü neuilly-i szerződés tizenötödik évfordulóján a Magyar Nemzeti Szövetség bolgár bizottsága kedden este ünnepi ülést tartott, vitéz Gálán thay-Glock Tivadar ny c tábornok elnökletével, aki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet együtt éroz Bulgáriával, amelynek hős népét éppen ugy megalázták, mint bennünket, A nagyhatású elnöki megnyit 0 után vitéz M á k Viktor tárogatón bolgár ősi népdalokat adott olő nagy tetszést keltve, majd S t á n t h ó László mondott ünnepi beszedőt, méltatva a nap jelentőségét, s többek között arr°l szólt, hogy Öulgária a civilizációt jelenti a Balkánon s ez a nemzőt mai gyászünnepént nemcsak az igazságtalan békeszerződés kikényszerítés üt ellen tiltakozik, hanem jogos nemzeti aspirációinak kielégítését követeli. Magyarország együtt érez Balga- iával, s a megcsonkított magyar nemzet minden fia hiszi és r*eméli, hogy a két ország rövidoson ki tudja vivni a reviziót. Ezután C sincs ek Imre viharos lelkesedést keltve elszavalta Ölvedy László "Zug a Maric a" cimü gyönyörű költeményét, amely Bulgária fájdalmát fojozi ki 0 Á továbbiakban C zvotkov Lázár a bolgár követség főtitkára mondott hálás szavakkal kö«szönotet az ünnepély rendezéséért,majd ar°l beszélt., hogy a bulgár nép sziörnyü szenvodéseinok ellenére több mint ezer évig megőrizte nemzeti hagyomálnyait c A békessorződéseket meg kell változtatni s tévednek azok, akik aizt hiszik, hogy a revizió háborút jolent,Ellenkezőleg, a jelenlegi állagotok teszik örökké nyugtalanná a helyzetet, tehát Eur°pa érdeke, hogy laz igazságtalanul kötött békeszerződéseket megváltoztassák„ f Befejezésül Galánth.ay-Glock Tivadar bolgár nyelven imádkozta el a ESzös nemzeti ܱ s 250kegyet, amelyet az ünnepi ülés közönsége állva,mellyen megilletődve hallgatott végig' 1 ,, /l.iOT/Vr _ ._ ühói.rtü'dú LtiíüLiAft
