Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-14 [117]

ZU BETHLEN ISTV.ÍN ÍJGY.../4. folytatás./ Gróf Bothloh István ismertotto ezután Aaronnak Jaspar bolga miniszterelnökhöz, a második konforoncia olnökóhoz intézett 1 evőiét, amelybon többok között oz áll: A velünk szombonálló hite­1 ozö* államok egyhangúlag arra az álláspontra holyozkedtek, hogy Ma­gyarországgal csak ugy hajiandok megegyezni, ha kötelezi magát azok­nak a kövotolésoknok a törlésére, amelyokot külföldi államokkal szom b on a békeszerződésből folyólag támaszthat. Vl3zont ők is törlik a hasonló követeléseket, beleértve az optánskövotolé3eket, Csak ugy hajlandó megegyezést kötni, ha Magyarország 1943-töl 1966-ig ujabb roparációs fizetési kötelezettséget vállal, amelynek Ö3szogéro nézve még nem nyilatkoztak, hanem csak később fognál: nyilatkozni. - Ezzel szömbon, mint a lovélből kitűnik, a magtár kormány álláspontja az volt,'hogy nem hajlandó roparációt fizetni, mert az" ország ozt nem bihja. Hajlandó kölcsönösön törölni a kövoto lés okot, azonban nom mehet bele abba, hogy az úgynevezett optansporekót fol­függoszzo és lemondjon a'szakaszokban biztosított védelemről, mert ez ogészon külön matéria, amolynek bekapcsolását a roparációs kérdés­be el nom fogadhatja. Mog akartam állapítani, folytatta gróf Bethlen István, hogy Magyar<rs zágnak soha olyan propoziót nom tottok, amely" lohótővé tette volna a szombonálló fólok kölc sönös torhoinok törlé­sét, anélkül, hogyMagyarország 1943 után további roparáciek fizeté­sét vállalta volna. - A magyar kormány nom is volt abban a helyzetben, hogy ilyon javaslatot tárgyaljon, mint ahogy a parlamentbon, később a Kép­szavában és most a vádlott állítja, mort Ilyon javasltat nom is 'volt. Azt is meg akarom állapitai i, hogy nemcsak nom mi voltunk azok, akik az óptánskérdés bevonását a roparációs ügyek tárgyalásába nom akar­tuk, hanem mindlo, védekeztünk oz ellon. A velünk szembonálló hltolo­ző államok k övctolték ezt, - Következett a h.gai tárgyalás. Fölkerestem Briand kü­lügyminisztert, Tardiou miniszterelnök urat és Snöwdon angol pénzügy­minisztert, Briand és Tardiou azt mondb tták nekom, hogy no is gon­dolkozzam afelől, hogy megúszhatjuk a hágai tárgyalást anélkül, hogy Magyarország 1943 után roparáció vagy más cimen fizossen nagyobb ösz­szegeket. Kijelentették: "Ha ozt nem akarják, akkor vissza is utaz­hatnak !"Amásik, amit ezek az urak mondtak, az volt, hogy a hágai tárgyalásokkal kapcsolatban elintézést kell nyernie a sok pörnek, ami optánspor ciraén folyt, mort onélkül a magyar Doparáciös kérdést a kisantant államok simán ollntézni nom hajlandók. Valük szembon arra az álláspontra helyezkedtem, amelyre helyezkedett a kormány az omli­t ott levélbon. Snowdon Is azt mondta, hogy Magyarországnak' jóindula­tú baráb ja és, szorinto onélkül nom úszhatjuk mog az tigyot. - Érdeklődtem aziránt, hogy milyon Összegről lőhet szó, amelyet 1943 után fizetni koll, mire ő jóval nagyobb Összegűt mon­dott, mint amennyit később én kénytelen voltam vállalni, Bothlen István gróf ozutan a Le Temps többasámat ismortot­to, megállapítva, hogy oz a lap Is többször líszőgozto, hogy a magyar kormány mennyire védto álláspontját. Aztán igy folytatta: - Három héttel akonforencia megnyitása olőtt igy állott az ügy és a magyar kormány még mindig ollono Volt a követ elsőknek,Ek­kor lopott közbo Olaszország egy javaslattal, amoly szerint a közjo­gi ós magánjogi tartozások nom hoahatók egymással összeköttetésbe. Miután láttam, hogy nem úszhatjuk meg a hágai tárgyalást anélkül, hogy 1043 után bizonyos fizetéseket he vállaljunk, mert ozt egyhangúlag hangoztatták a hitolező államok, még Anglia Is, amely pedig az égisz tárgyaidé eltttt. jélndulatot mutatott Magyarország iránt: belementem abba, hogy bizonyos fizetésefre hajlandók vagyunk, do nom roparáció cimén, hanem különböző jogcimekon, amolyok a békeszerződésnek legalább háromszáz paragrafusába vannak elbujtatva és amelyek mind. . csak M agyaror3zágot kötolezték.. : Tisztában voltam ugyanis azzal, hogy még ogy általános törlésos mogogyozés osetén is utólag kísérletek fognák történni, hogy bizonyos tartozások obből a mogogyezésből kivétosso­nok Magvarország terhére. Ez be is kövotkozott. /feolytK Köv./Sy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom