Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-07 [116]

FŐVÁROS f A KÖLTSÉGVETÉS A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ELŐTT. A költségvetést tárgyaló közgyűlés tanácskozását szerdán délután öt órakor nyitotta meg L i b e r Endre alpolgármester. Ivliután bejei jelentette, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester betegsége miatt a közgyűlésen nem tud fcésztvenni, S i p ő c z Jenő polgármesternek adta meg a szót költségvetési expozéja elmondására. Az expozé a következőként hangzik: - Igen tisztelt Közgyűlési A mai világban szokásos az,hogy az államkormány tatban és a közületek kormányzásában erősen hangsúlyozzák a tervszerűséget és a céltudatosságot. Divatos az is, hogy a terveket napIfctaszerinti időszakokra határolják, igy például van ötéves terv: az orosz terv, uan négyéves hitleri és van hároméves: Roosewolt elnöknek a terve. Do van más felosztás is, igy például az, amely a tervofc kettéosztja közelebbi, vagy azonnali tervre és távola.bbi tervre. Ilyen például a mai magyar kormánynak a terve és ilyen Bécs városának programmfa is. Van azután egy másik felosztási módszor, amely a politikai ós gazdasági eseményekhoz és a megoldandó feladatokhoz köti a boosztást. Egy bizonyos, hogy mindenféle tervszerűséget és céltudatosságot látunk, Do ennek is megvan az oka, A világháború rendkivül sok fizikai értékot tett tönkre,amit helyre kell állitani és ehhez a holyreállitó munkához tervszerűségre van szükség.A világháború uj eszméket, uj közszellomet hozott, különösen a szociális eszmék hatottak be orősen a társadalmi és gazdasági életbe, ugy, hogy a leomlott társadalmi és gazdasági épületet nem is lőhet egészen a régi minta szerint felépíteni, hanom uj stilusra van szükség. Ehhez pedig torvszorüség,céltudatosság szükséges,A.jni hazánkban még egy igen nagyon súlyos ok szól emellett, mftr^nálunk nemcsak a legfőbb fizikai érték ment tönkro, hanom összoomlott az ország, mérotaibon és arányaiban megváltozott az országtost és kegyetlenül szétszaggatott országcsonk részére kellett és koll az uj életlehetőségeket megállapítani, Tormészotősen csak átmeneti időre, mert hiszen mi a történelmi Nagymagyarországról sonsom fogunk lemondani. - Ha visszatkintok az összeomlás óta elmúlt 15 évre,megállapíthatjuk azt,hogy az uj j áépités munkáj a tényleg tervszerű és céltudatos volt. - J.z elmúlt tizenöt évi korszakot három nagyobb időszakra oszthatjuk fol. Az első az összeomlástól,holyosobbon a jogfolytonosság helyreállításától tart egészen a népszövetségi kölcsön felvételéig,a második korszak innen a világgazdasági válság kitöréséig és a harmadik a gazdasági válság korszaka, amolybon még mindig benne vagyunk, - Az első korszakot jellemzi ugy az állami kormányzatban,mint a fővrosi kormányzatban a megzavart rendnek a helyreállítása és a gazdasági életben a legszükségesebb holyreállit ásóknak a létesítése. Jellomző még erre a korszakra a tőkehiány és általában az anyagi oe zköaökiiek igon szük volta. - A második korszak ugy az állami élotben,mint e főváros közéletében a beruházások és alkotások korszaka. Egy egészen sr.j átságos nagy fellendülés indult mog a gazdasági életbon,a nemzetközi bizalom kedvező atmoszférát teremtett és nagy rlkotási vág:/ és kedv szállta meg a közületeket, - A főváros életéből csak egy-kettőt akarok kiomolni, Erro az időre esik meglévő intézmény óink teljes helyreállítása és hatalmas fjjlosztéso, ut- és csatornaronds zorünk kiépítése, nagyüzemeink toljos modernizálása, közólelmozési intézményeink hatalmas f ej losztéso ,f odott vásárok és a nagyélelmiszertolop utján szociális intézményeink kiépitéso, uj szegényházak, árv. házak, népfürdők létositeso, nagyarányú szociális lakásépítés, uj templomok építése , Emollott ogészon uj intézmények is létesülnek, mint a tüdőbeteg diyponsaairok, behozza a főváros az iskolaogészségügyot, gyori-iokny arai tatást ,val;amint a hatalmasjárányu i nstgakciót, amely ok ' ;a\.\ hatvan-ogynéhányCBzer ingyonobédbon érik el tetőpontjukat, /fol»yt. köv./ tí*