Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1
1934-11-06 [116]
—ZU MATUSKA-tJGY, / 18. folytatás./ Szünet után az elnök megkérdezi, hogy hová lettek a vásárolt térképek, mire Matuska azt válaszolja, hogy lehet, hogy elégette azokat. - Milyen célra kellett magának atéckép? - Én'öt attentátot akartam csinálni, - s ujjain nagy buzgalommal számoljai- Ansbach az egynek számit, Jütebbag az szintén egy, ez a szerencsétlen, ami itt volt, ez'már három, a negyedik az amsterdami és az ötödik a marseillei terv,., - És a hatodik a milanói,*« - A marsellei és milánói egy volt. Az'^lnök egy keménykötésű.szürkés szinü füzetet vesz elÖ s abban lapoz. Ez Matuska saját térképvázlatait tartalmazza. Matuska is kezébe veszi, forgatja és igy szél: - Itt is csak öt vanl - No jobban meg kell azt nézni - jegyzi meg az elnök majd újból ő veszi a kezébe a füzetet és olvassa a füzet első lapján lévő jelmondatot:"Ad memóriám Dei in glóriám", majd olvassa a benne lévő feljegyzéseket, köztük:"Biatorbágy 7 kilogramm ekrazit'^s szerepel, Matuska nagy buzgalommal segiteni igyekszik az elnöknok'a térképek áttanulmányozásánál és szakszerű magyarázatokát füz hozzá, - Látja, mégis hat merénylet szerepel a vázlatban| ** Marseille és Milánó egyvonalon van -••makacskodik Matuska,' - Maga nagyon jól tudja Matuska; hogy Marseille az francia földön van, mig Ventihiglia - Milánó Olaszországban* Maga azért beszél most igy, mert eltért Leó .meghagyásától, aki öt merényletet rendelt, maga pedig hatot tervezett, - Én csak ötöt terveztem - feleli lázas nyugtalansággal a hangjában Matuska - Marseille és Milánó egynek számitoct,. .. - Maga mindig hatot vallott be, hármat elkövetett és'még három lett volna hátra, • ... - Látja, megint megingott a maga Leó;teóriája, ; , - Az sohasem fog meginogni, amig élek! Sohasem!" - mondja most már csaknem kiabálva Matuska. /SY/ Az elnök ezután megkérdezte Matuskátói, hogy mit csinált Jüterbogba. A kérdésre a merénylő elmondotta, hogy megszállt ogy szál1 ódába, az autogénvágót elszállította a merénylet szinhelyére, ott a? ordő szélén elásta, ugyanott elföldel -e a hátizsákját Is, - Csak a kezemmel kellett egy kicsit kaparni és már akkora nyilas volt, hogy egy gyermek megfürödhet benne, - mondta Matuska. A továbbiakban arro^ beszélt, hogy esténként kijárt*a merénylet szinhelyére, ott az erdőszélen talált eldobott vödrökön kísérelte meg, hogy sikerül-e az autogén készülékkel fémet vágni, - Hol lakott maga? - Luckenwaldban egy szállodában. Álnéven jelentettem be magamat, azt irtam, hogy Proka Klein, - És milyen születési évet irt? Nem azt irta, hogy 1891 augusztus 9 ? - Ha most azt mondanám, hogy ez csoda, akkor megint rendreintono az elnök ur. Pedig az. Augusztus 9-ke felesegem születésnapja, meg az esküvőnk napja-is. Ezen a napon én már tudtam előre, hogy attentátot követek majd el. Ez a csoda. Elmondotta ezután, hogy a vágási kísérletek nem sikerültek, de látta, hogy estónként csak gyorsvonatok haladnak el a pályatesten, - Mit hagyott a szállodában? Nem hagyott ott ogy angol lapot? - Nom emlékszem, de lehet. - Erre a lapra angol szavakat irt, mint például !, King tt , - Nem tudom mi az, - Annyit jelent, mint király. Ezt is azért irta, hogy leplezze magát, ne tudják meg, kijárt a vemdéglőben. - Ott egy érdekes megfigyelésem volt - mondta Matuska - a vendéglős elejtette a levest, amikor behozta a szobámba és as ^gész szótfolyt a földön, /Folyt. köv,/P. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR \
