Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2
1934-10-13 [114]
—A GOLDBERGER GYKRBAN TÖRTÉNT SZERENCSÉTLENSÉG ÜGYE A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Donth Ferenc üzemvezető és Schritt Ernő munkavezetők, akik a Goldberger-Ve3pag szövőgyár alkalmazottal, állottak gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségével vádolva a büntetőtörvénysz k Harváthtanácsa előtt. A vádirat szerint Donth és Schritt a Goldberger-gyárban szerelési munkálatok végzése közben nem gondoskodtak arról, hogy az egyik gép szabadonhagyott tengelye le legyen takarva ós a t engely mult év június 27-én a gép mellett dolgozó Pesznocker Teréz munkásnő haját elkapta és a szerencsétlen leányt valósággal loskalpolta. Pesznocker Teréz hónapokig feküdt súlyos fejsérülésével élet és halál között a kórházban. Az ügyet most tárgyalta a büntetőtörvény szék Horváth-tanácsa, amely előtt D<«nth Ferenc üzemvezető és Schritt Ernő munkavezető azzal védekeztek, hogy őket semmiféle fololősség a szerencsétlenség körül nem terheli, mert a gépot nem ők spórolták le és nura is tudták, hogy Pesznocker Teréz a félig leszerelt gépen dolgozni akar, A törvényszék kihallgatta Pesznocker Terézt is, aki vallomásában elmondotta, hogy munkaközben az egyik orsó a földre esett a mikor lehajolt érte a szabadon forgó tongoly elkapta- haját és fejbőrét lotépto. Szerinte a balesetet az üzomvezető és a munkavezető gondatlansága okozta, mert a cérnagép szabadon álló tengelyét az előírás szerint le kellett volna takarniQk , A tö>rvónyszék kihallgatott ebben az ügyben több tanút, majd a perbeszédek elhangzása után Donth Ferenc üzemvezetőt és Schritt Ernő munkavezetőt a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségeJ alól felmentette, megállapítva, hogy őket sommifólo mulasztás aom°torheli, sőt ellenkezőleg Pesznocker Teréz a saját'vigyázatlansága folytán járt, szerencsétlenül. Az Ítélet nom jog.rős. /kOT/Vr, -—2C NEMZETGYALÁZÁSSAE VÁDOLT NYISZTOR ZOLTÁN SZT iTTSZr.KI TANÁCSOS . ?• uPvERL TAT3LA ELCTT,._, § szent széki tanácsos.... Nyisztor Zoltán r.E • A i : sz § a Magyar Kultúra cimü folyóirat múlt,, évi TSeruári számában "Történelem-hamisítás szobrokkal" cimmol nagyobb cikket irt, melyben a Tisza-szobor felállításával kapcsolatosan Tisza István gróf személyével és politikájával foglalkozott,'olyan hangon, hogy emiatt a kir, ügyészség - nemzetgyalázás, illetve nomzctrágalma z ás vétsége cimén - bűnvádi eljárást inditott ellene. Elsőfokon a büntetőtörvényszék tárgyalta az ügyet, amely ; iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az inkriminált cikk eléggé éleahangon kétségbe vonta Tisza István államférfiúi nagyságát s azt állította, hogy a Tisza-szobor felállításának érzelmi alapjául az egyoldalú felekezeti propaganda szolgál, A cikk a szobor felállítását a történelmi i/gazság meghamisításának, vakmerő merényletnek minősiti, Nyisztor Zoltán lelkész , mint vádlott, a törvényszéki •• főtárgyaláson hosszú védekezést terjesztett elő. Elmondotta, hogy a cikk mogirását szorkesztőségi értekezlet előzte meg. Tagadta, mintha nomzctgyalázást vagy nemzetrágalmazást követett volna cl, hiszen szerinte -'egyes emberek szemelyo sohasem azonositható az egész némtet fogalmával, A maga részéről cikkében tiltakozott Tisza István személyének aránytalanul nagyarányú kultusza ellen. Amikor egy Zrinyi Miklósiak, Rákóczi Feroncnok nincsen szobra Budapesten, korainak, elhamarkodottnak tokinthető Tisza István szobrának felállítása, Tisza István karakterét, eszét, hazafiasságát soha kétségbe nem vonta, de politikai szereplését illetően ellentétes nézetet vall: szerinte a túlzott Tiszakultusz árt a magyar nemzetnek. Nyisztor Zoltán dr. és védője ezután bizonyitásj; indítványoztak s' számos nevos politikus és közéleti férfiú tanúkihallgatását kérték. A törvényszék a bizonyitás felvételét elutasító ita s a perbeszédek elhangzása után Nyiaztor Zoltánt az ellene emelt vád alól felmentette. Az indokolás szerint Tisza István személye valóban nom azonositható a nemzet fogalmával s igy aki, Tisza folctt kritikát gyakorol, ezzel még nem vét a nemzet'ollón. /Folyt. köv,/Ky.