Magyar Országos Tudósító, 1934. július/2
1934-07-11 [105]
ROKONOK HÁBORÚSKODÁSA HATHÓNAPI BÖRTÖNBÜNTETÉSSEL, Molnár HoZso magántisztviselő rokonánál, Király János rákosszentmihályi Borkereskedőnél volt állásban. Nem valami jó viszonyban élhettek egymással a rokonok, mert egy csúnya rágalmazási per keletkezett közö ttük. A per abból keletkezett, hogy Molnár Dezsoné azt híresztelte Király Jánosnéjjól,. hogy az altatóport kért tőle azért, hogy ezzel férjét elaltassa és azután meglophassa. Molnárné szerint Királynénak azért kellett a férjétói pénzt lopni, hogy olyan adósságait fi-' zethesse ki, amelyeket ha nem fizetett volna ki, bezárták volna érte. Ennek a jjágalmazási pernek a tárgyalásán Király azután terhelőén val- •• lott idolnárnéra, Ő is megerősítette, hogy Molnárné a rágaLnazó kijelentéseket használta f;leségével szemben, mire a járásbíróság Moln. . nét el is Ítélte pénzbüntetésbe, Az Ítélet kihirdetése után Molnár János hamis tanuzás V tette miatt jelentette fel Király Jánost és hamis vád büntette miatt Király Jánosnét, Az ügyészség azonban mindkettőjük ellen megszüntette az eljárás tj amire most már Király János és Király Jánosné jelente üt ék fel hamis vád büntette elmén Molnár Dezsőt. A törvényszék bűnösnek is mondóéba ki Molnár Dezsőt a Király János sérelmére elkövetett hamis vád büntette miatt és elítélte hathónapi börtönbüntetésre, A Király Jánosné sérelmére elkövetett hamis vád büntette miatt:azonban felmentette. Fellebbezés folytán ma tárgyalta a pereskedő rokonok ügyét a tábla Kor esz te ssy-tanácsa,, ahol a fogvalevő Molnár Dezső többszeri elnöki rendreutasít ás mellett ismét szenvedélyes hangon vádoltaKirályokat. Hosszú jogi előadást tartott, míg csak az elnök félbe nem szakította, majd végül Auer György dr. főügyész vád és dr. ifj. Kovács Sándor védőbeszéde után a tábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Az ítélet nem jogeres, /MOT/ H. KI A K LFÖLDI HITELEZŐ? Köztudomású ma már, hogy a fennálló törvényes rendelkezések szerint pengő befizetését, jóváírását, átutalását külföldi személy vagy külföldi eég javára csak a Nemzeti Bank engedélyével szabad eszközölni, ügyea csak a Nemzeti Bank engedélyétől függ, hogy külföldi hitelezővel szemben idegen valutában meghatározott tartozást pengőben lehessen fizetni. Nem egészen világosan jelölték meg az érvényben lévő és idevonatkozó valuta jogszabályok, hogy kit kell olyan "külföldinek'' tekinteni, akinek a Nemzeti Bank engedélye nélkül nem szabad fizetést toljssitoni, vagy milyen külföldivel szemben fennálló követelés behajtására irányul" pert kell felfüggeszteni- Az idevonatkozó rendel tek közül az egyik"külf ÖL. ár. lakó személyről 1 ,' a másik pedig "külföldi hitelezőről" beszél, ami azu' 1 sok félreértésre adott okot, mert nagyon sokan megtagadták tartázosuk fizetését azon a cimen, hogy hitelezőjük külföldi, A kúria Zsitvay-tanácsa most egy konkrét ügyben'végső fökc: e öntötte, hogy kit kell ''külföldi hitelező" alatt érteni. A kúria kimondotta., hogy külföldi hitelező alatt külföldön lakó személyt,•vagy külföldi céget kell érteni és nem általában külföldi állampolgárt. Kimondotta a kúria az adott esetben, hogy a Budapesten több mint egy év óta tart u zkod° külföldi állampolgár nem tekintendő "külföldi hitelezőnek" és az ilyen hitelezők követelésének behajtására irányuló per felfüggesztésének nincs helye. /HOT/.H.
