Magyar Országos Tudósító, 1934. július/2

1934-07-11 [105]

- — KIBCBTA AZ ABLAKON A SZLRIiMESiáT? Érdekes:, különös bűnügyet tárgyalt ma,a bünte tőt örvény s zék Krayz el 1tanácsa. A bűnügy vádlottja Neuwirth Árpád harmincéves vásári mutatv.V, nyos volt, aki ellen a királyi ügyészség szándékos emberölés ^bünte étinek kísérlete elmén emelt vádat. Neuwirth Árpád ellen az a vád, hogy a mult év november 23-án délután hat órakor a Ranolder-utca egyik házának második emeletéről az ablakon keresztül az udvarba akarta dobni Kovács Alajosné huszonkétéves cukorkaárus nőt, az asszony'azonban a folyosó rácsában megkapaszkodott és nem zuhant a mélységbe. A bűnügyet egy izben már tárgyalta a büntetőtörvényszék, annakid'jén'azonban helyszíni szemlét rendeltek el s ma újból tárgyalták az ügyet. Neuwirth Árpád, aki már többször volt büntetve csavargáséi, lopásért, orgazdaságért., sikkasztásért, igy védekezett: - Nem vagyok bűnös, nem ismerem el, hogy a vádbsli cselekményt e 1 k ö v e 11 em v o 1 na, Az elnök Neuwirth Árpád előtt felolvasta a nyomozás során tett vallomását, A rendőrségen a vásári mutatványos azt vallotta, hogy bűnös ugyan, de nem abban, hogy az asszonyt a mélységbe akarta volna dobni, hanem azért bűnös, mert rátörte Kovács Alajosnéra az'ajtót és ' megfenyegette Őt, A továbbiakban igy mondotta el a történteket: - Együtt laktam Kovács Alajosáéval,, de nem mint albérlő, ugyanis én tartottam el. A mult év november elején vidékre kellett utaznom s amikor visszatértem, az ajtót zárva találtam. Másnap ismét felkerestem Kovácsnét s az asszony nem nyitotta ki az ajtót. Mérgemben betörtem a lakás ajtaján lévő ablakot, kinyitottam kulccsal az ajtót és a szobába léptem. Amikor Kovács Alajosné megpillantott, kiáltozni kezdett, az ablakhoz ugrott és kiugrott a folyóséra. Megjegyzem, hogy Kovácsné barátnője annak a Vigvári Borbálának, aki'Biess SJeaáér szobrászművész műtermének ablakából az utcára ugrott.. - Igaz, hogy megöléssel fenyegette Kovácsnét, amikor a szobába lépett? - kérdezte Neu\i/rth árpádtól az egyik szavazóbiró., - Igen, ezt elismerem, - hang-ott a felelet.. Kovács Alajosné született Dévai Ilona huszonkétéves kávéházi cukrásznő, a panaszos tett ezután tanúvallomást, - Neuwirth Árpáddal - vallotta az asszony - a Nemzeti kávéházban ismerkedtem meg, ahol cukorkáé.rus voltam. Neuwirth arra kár.,, hogy vegyiem magamhoz mint albérlőt, ds én kijelentettem, Ihogy nem tehetem, mert csak egy szobám van. Szavaimra azt válaszolta, hogy nyugodtan megtehetem: jól fog viselkedni. Megállapodtunk abban, hogy hetenként 18 pengőt fizet teljes ellátásért. Két hétig-jol is viselte magát, de azután észrevettem, hogy nyugtalanul aludt, A továbbiakban arroi vallott, hogy ^euwirth -árpád megfenyegette őt és azt mondta, hogy a férjét le fogja ütni. Szerinte állandóan otthon tartózkodott, nem ment munka után és nem fizetett. - Egy alkalommal ki j elentettey- vallotta az asszony - hogy bará.taival rabolni jár. - A'multkor azt vallotta - szólt az elnök - hogy az itt lévő barátaival. Itt vannak? Kovács Alajosné körülnézett a teremben, majd ki jelente': c: - Nem ismerek meg senkit. A továbbiakban Kovács Alajosné igy vallott: - Állandóan szerelmével üldözött és azt mondta, hogy ha kell halnia, de akkor is az övé leszek. Fenyegetései miatt nagyon i\ tem. Neuwirth búcsúra ment cukorkákkal s Hatvanig én is vele utaz tar , mert szüleimhez mentem. Hazulról Írtam a házmesternek, hogy lakatolja le a lakásomat. Mig távol volfcam, Neuwirth Árpád keresett. Közben haza érkeztem s ekkor történt, hogy Neuwirth ismét megjelent; Zörgetett, hogy nyissak ajtót, de nem nyitottam ki. Betörte az ajtó ablekat, kulcsosáé kinyitotta a zárat és berontott a szobába. Hangosan kiáltozta: "Meg fogsz döglenil" Én ingben és kombinéban az ablakhoz ugrottam, segitségért'kiáltottam. Neuwirth odarohant hozzám, megfogta a láibamat és kilökött. Szerencsére a rácsban meg tudtam kapaszkodni és nem zuhantam a mélységbe. /Folyt.köv./ P.