Magyar Országos Tudósító, 1934. június/2
1934-06-14 [103]
Follfuss osztrák szövet sági kancellárt, amidőn az elnöki emelvényen, a mikrofon elé állt, hogy rádión keresztül is közvetített beszédjét elmondja, hosszú , lelke s'éljonzéssel és tapssal ünnepelték, ugy, hogy alig tudta be szádét megkezdeni. Iáidon végre ez éljenzés és taps megszűnt, Dollfuss osztrák kancellár igy kezdte beszéflőt: -• - . .. . . .: - Főméltóságu Kormányzó Ur! • -j .r*., ..... .. Fenséges Uraim! Kegyelmes Urak! Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! » - Nagy megtiszteltetés szánomra, hogy-ebben a diszes és népes gyülekezetben elsőnek van a 1):elmem a mi .nagyúr oarátainknak, a magyar kormánynak ős.minda-oknak, akik itt minket ilyen sziv élyesen üdvözöltek és akik ezt a nagyarányú kongresszust a nemzetközi agrárbizottság elnökségével együttesen cl ákéazitették, köszönetünket fejezzük ki. - Én ilyen nemzetközi kongresszusokon, miként-azt talán tudják is, nem vagyok újonc, hiszen az utóbbi esztendők legtöbom^ongresszusdn. és értekezletén személyesen résztvettem és tudom, hogy sokan, akik odahaza maradtak, kissé Kritikusan állana ilyen vállalkozásokkal szemközt és ázt kérd:zik: Hát tulajdonképpen mi az eredmény, mi az értelme az egésznek, úgyse lesz másképp. Én azonban, azt mondom: ha ezeknek a kongresszusoknak és értekezlete Íme k semmi más céljuk'nincs és ha semmi más célt nem érnek el, mint azt, hogy egy egész földrész mezőgazdáit és parasztjait összehozzák, hogy egy egész földrész és talán az egész világ parasztjaiban az együvétartozás érzését felkeltik, ha tudatukba vésik, hogy ml mindnyájan a rögből dolgoztuk fel magunkat a magunk kezemunká. j ával, a magunk szorgalmával, a magunk verejtékével, ha tudatába hozzák mindenkinek, hogy ami ernyedetlen munkánk teremti elő azt, amiből mindenki él, ha ezek a kongresszusok nem járnak más eredménnyel, mint hogy a szolidaritás tud;.tát, a közös • ineég, a közös gond, a közös feladatok* tudatát élővé és szemléltetővé teszik, akkor ez maga elégséges volna arra, hogy mindenki előtt szembetűnővé tegye "*1 az ilyen kongresszusok óriási jelentőségét. /Hosszantartó.* taps./ - Hogy ilyen összejövetelek száriára Magyarország kiválóan alkalmas terület, hogy ezeket a kongresszusi napokat, a mi magyar barátaink «X.mi számunkra kelemessé és feledhetetlenné fogják tenni, azt előre tudtuk, de azért a mi köszönetünk érte nem kevésbé sz ivélyes. Mint a Nemzetközi Agrárbizottság Kongresszusának és értekezleteinek résztvevője tudom, azonban azt is, hogy mindaz a sok eszme, ami eze -en az értekezleteken felmerült, mindaz, ami utat ezeken a kongresszusokon kijelölne^ mindaz az eszmecsere, amelyet itt folytatnak, ha nem is azonnal, a kongresszus berekesztésének pillanatában, de néhány esztendő múlva valahol, valahogyan mégis csak határozott, konkrét alakot ölt. Maga a tapasztalatok kicserélése is nagyértékű és nagyjelentőségű, de megállapítható az is, hogy az agrárpolitika nemzeti és nemzetközi területén sok minden történt, sok minden valósult meg, ami e kongresszusokon felmerült; igy- testet öltött nem egy eszme, amit Bukarestben, Prágában, Antverpenben, Varsóban megpendítettek. - Igen nagy értéke van annak is, hogy olyan időben, amelyben sok tekintetben • szellemi átrétegezedés folyik, amikor változik a gondolkodás és változnak a gyakorlati megvalósulás formál, az elmélet.' és a gyakorlat emberei összejönnek és elmondják egymásnak, mi volna az, ami nemzeti és nemzetközi tekintetben üdvös lehetne. Mindebből, ha nem is máról holnapra, de kikristályosodik az, ami közös célként, közös útként tekintetbe jön. - Ezek után pedig, ha az agrárpolitika torén ilyen elveket le akarunk szűrni, elsősorban az alapvető kérdésekkel kell tisztáiba Johnunk. Kutatnunk kell, mi ennek a mai kornak, ezeknek a mai viszonyoknak a parancsa, mi az, amit elkerülnünk kell, mi az, amire törekednünk kell. i<r\Q - Bőségesen volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy az az ^ ut, amely'a paraszttól elveszi a szabad rendelkezési jogot, a mezőgazdától a szabad érvényesülést-, amely utat nyit az állam kegyetlenül rideg önkénye fele - megmondom nyíltan - hogy a bolsevizmus igen rossz útnak bizonyult, a legrosszabbnak a mezőgazdaság és .ezzel az egész nép. szériára. /Hosszantartó tap s. /