Magyar Országos Tudósító, 1934. június/2
1934-06-14 [103]
- A n'sik szélsőség azután a féktelen szabadság, A rr ól is meggyőzödhottok a legutóbbi évszázad mezőgazdái, par<. sztjal, hogy ennek is sok hátrány, inség, gond jár a nyomában. - Ilyen tapasztalatok után az egyes orsz gok agrárpolitikájának feladata az, hogy az.' egyesnek legnagyobb szabadság át és önállóságát és ezzel együtt erejének teljes kifejtését, érdekeinek védelmét biztositsuk, másrészt azonban a szervezés és a rendezés módszerével megkíméljék őt a féktelen és zabolátlan szabadság hátrányos kihatásaitól és okként teremtsük meg az előfeltételeit a szolid és nyugodt fejlődésnek és kialakulásnak. - Röviden és összefoglalóan szólva: a tapasztalatokból, a szélsőséges módszerek hátrányainak megfigyeléséből kényszerképpen a megszervezés fontosságának felismeréséhez jutunk el. - A szervezésnek, szervezkedésnek alapja már a múltban is a szövetkezet volt. Ez nam egy tekintetben átsegítette a mezugazdaság1 réteget a féktelen szabadság korszakán. A szövetkezetnek valóban nom az volt a célja és feladata, hogy az egyes mezőgazdáról a gazdálkodás gondját levegyo, az egyest a közösségbe beolvassza, hanem az, hogy önállóságának fonntart'sa mellett közös munkában és közös szervezkedésben egyesítse, hozzá segitse az elad'.s szab élyozásához, ' ezáltal az áralakítás befolyásoláséhoz ás ezzel a létalap biztosításához. Ahhoz azonban nem volt erőnk és bátorságunk, hogy a szervezés módszerét és formáját továbbfejlesszük, hogy ezzel a módszerrel rendet hozzunk a gazdasági életbe. Ez Dgylko volt „.zoknak a körálmányoknek, amelyek miatt a háborút követő időben a gazdasági válság annyira elharapódzott, Lassankint az őriben mindenütt felismerték annak szükségességét, hogy a szervezés és rendezés módszerével előbbre vigyük a gazd-sági konszolidációt. Talán .szabad itt rámutatnom arra, hogy a mezőgazd sági szervezkedésnél: egyik mintája, a mi számiunkra Svájc volt és hogy ebben milyen nagy szerepe van L a u r tanárnak. /H 0 s3z; ntartó taps./ - Legyen szabad most néhány szót külön Ausztriáról szólnom.Az utóbbi három esztendőben itt is az volt a vezéreszménk, hogy az egyén szabadságának lehető kiépítésével '• r. y • összekapcsoljuk a szervezés és rendezés áldásos kihatását. Az állatforgalom terén egyszerű, de gyakorlatilag jól beváló intézkedésekkel stabilitást teremtettünk, ami nemcsak nekünk osztrá£koknak, hanem, mindazoknak az országoknak hasznára vált, amclyek a bécsi állatvásárra szállítanak. A kellő mértékben avatkoztunk be a gabonaforgalom rendezésébe és ezzel egyré'-szt gátat vetettünk a káros spekulációnak, másrészt stabilitást hoztunk létre. Beavatkoztunk a tejgazdaságba ás a tejforgalomba, úgyszintén a vaj gazdálkodásba, ugyanezeknek az elveknek szem előtt tartásával. A legjobban a szervezés és szervezkedés eszméjének érvényesülését a f agazdálkodás' terén látjuk. Örömeiéi állapíthattuk meg, hogy a faérdekeltéknek sikerült közös munkával nemzetközi szervezetet létesíteni, amely a forgalmat szabályozza és ezzel'alapját veti meg a fagazdálkodás talpraállásénak. Ebből a példából látjuk, hogy az igazi szervezkedés az,, amely túlterjed az országok határain. Nekünk Ausztriáiban arra ir ' nyúlt'*"f 'ragozásunk, hogy nemzetközi kihatású uj lehet ős a kr;t találjunk, -.molyok elsősorban a hozz'.nk legközelebb eső területekkel hoznak minket szorosabb gazdasági kapcsolatba. Itt elsősorban Magyarországot említem /Hosszantartó -taps/ amellyel évszázadokon át szoros gazdi?ági kapcsolat főzött aminket össze. A mi magyar barátainkkal igye'-eztünk uj utakat ! alélni, amelyeken haladva az ellentéteket enyhítjük, a kölcsönös árucserét élénkítjük és őzzel a gazdasági boldogulást kölcsönösen előbbre visszük. Ezt a célt szolgálták a preferneiák, amelyeket fáradságos tárgyalás utján elvben mégis korésztülvittünk, ebben az irányban feküsznek az exportprémiumok és az áruforgalom'élénkítésénck egyéb eszközei. Ilyen törekvéssel és szervezésso^ volt elérhető, hogy még a mai súlyos időkben is előbbre vihettük az export utján való áruértékesitóst. - A mi magyar barátainkkal együtt különösen a római szerződés létre jövetelének örülhetünk, mert ez azután szemléltető bizonyítéka lett annak, hogy,- nemzetközi együttműködéssel, főleg pedig szervezési nem tisztán sematikus, tarlfális, hanem igazi szervezési együttműködéssel - nagy nehézségek legyőzésén keresztül a gazdasági konszolidáció müvét JájQ j.LJb*. . ,. j.:,.. ...,_ t /Folytatása következik/ •
