Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1
1934-06-07 [102]
—PELD Ai.i-J5i.RT, AZ ANGOL-PARKI BOTRANY SZEREPLŐJÉT BETÖRÉSÉRT EGY EVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK. Emlékezetos még, hogy a mult év nyarán az Angolparkban botrány játszódott le, egy mutatványos kihívóan viselkede:t Türr Ervin rendőrtanácsossal szemben s amikor a mutatványost az érsz ob^ra előállították, nagy tömeg verődött össze s a tömegben egy fiatalember: Feld Aladár élesen bírálta a rendörök el járását. Feld Aladárt annakidején elÖállicották az őrszobára, majd az előállítás után feljelmtest tett Türr Ervin 3'; len, de ezt a f el j slénoését visszavonta. A bíróság Türr Ervint, aki ellen eljárás indult, felmentette a vad alól. Feld Aladár az angolparki botrány szereplője ma vádlottként állott a bünte totörvényszék Schirilla-tanácsa előtt. A kir. ügyészség azzal vádolta meg Feld Aladárt, továbbá Janek Lászlót és Róth Sándort, hogy április 11-én hetörtek a Király-utca 7.számú házban lévő divatáru üzletbe, kifosztották a k_.rakatoe és onnan felöd tekét loptak el. Janek László a mai tárgyaláson beismerte bűnösségét, elmondotta, hogy a bűncselekményt Feld és Róth társaságában követte el. Hangoztatta, hogy a betörést Feld Aladár követte el, mig Ő és Róth csupán őrt álltak. Feld Aladár tagadta bűnösségét, kijelentette, hogy nem is járt abban az időben a Király-utcában és többek között igy szolt: - Az angolparki botrány óta haragusznak rám a rendőrök. Róth Sándor is tagadta bűnösségét. A törvényszék számos tanút hallgatott ki, majd meghoZta Ítéletét, mely szerint Feld Aladárt betöréses lopásért egy évi börtönre, Róth Sándort, mint bűnsegéd..t hat hónapi börtönre és a még büntetlen elő letű Janek Lászlót négy hónapi fogházra itélte. Az ítélet nem jogerős, /MOT/P. -•--KITt-TTE ÚJSZÜLÖTT GYERI'.íEKÉT, - KÉTHETI FOGHÁZRA ÍTÉLTEK. Két jel öltözött fiatal leány állott ma vádlottként a büntetotörvényszék :chirilla-tanácsa előtt. A kir. ügyészség'mindkettőjük ellen csalóéi állás elleni bűntett cimén emelt vádat. Trumpek Mária 25 éves kalaposleány ellen az volt a vád, hogy kéthetes újszülött gyermekét január 3o-án az Árpád reálgimnázium kapujába tette, ahol az iskola altisztjének felesége megtalálta. A gyermeket a menhelyre vitték, ahol Szepesi Árpád n-ven jegyezték be, igy tehát a csecsemő anyja a gyermek-kitétel által a gyermek nevét megváltoztatta, • a családi állás elleni büntettet elkövette. Szűcs Erzsébet 19 éves kalaposnő ellen az volt a vád, hogy Trumpek Máriának segédkezett a bűncselekmény végrehaj -ásában, ugyanis barátnőjét elkisérte. Trumpek Mária az elnök kérdésére elmondotta, hogy négy polgárit végzett, az apja detektivfőfelügyelő és jelenleg kalapszalonban dolgozik. - Igen, bűnösnek'érzem magamat, - mondta sirva. - Nerc tudtam eltartani a kisfiámat. Elmentünk az apjához, Csertán László tánctanitehoz, hogy fizessen, de nem találtuk otthon. Később aztán be is pereltem. Tőle jöttünk, de még nem is gondoltunk arra, hogy kitegyük a gyereket. Csak ott, abban a pillanatban határoztam el. Nagyon jól bepólyáltam a gyereket és vártunk is, Megvártuk, mig megtalálják. Szűcs Erzsébet tagadta bűnösségét. Hangoztatta,' hogy azért tették ki a gyereket, mert nem volt, hogy hova vigyék. - Ott álltunk és vártunk, mig-megtalál j álc, - valló cta. Aztán elvitték a. menhelyre. Ma. is ott van. Könyörületből segítettem a barátnőmnek. A kir. ügyész a vádlottak súlyos megbüntetését indítványozta, a^védo pedig enyhe Ítéletet kére. A törvényszék Trumpek Máriát családi állás elleni vétségért 14 napi fogházra, Szűcs Erzsébetet pedig, mint bűnsegédet 2o pengő pénzbüntetésre itélte. Az itélot nem jogerős. /MOT/P. . , út-tz-in 1 niéltÁÜ i \ f