Magyar Országos Tudósító, 1934. május/3

1934-05-28 [101]

EGYHÁZI HÍREK /Szabó Énre esperes es Tasnádi Hagy éllantitkár beszédei az Országos Bethlen Gábor-Szövetság kecskeméti ünnepén. Folytatás. 1./ hanem teljes erkölcsi felfegyverkezássel áll a mai, bonyadalmas élet hullám­ver' seben .és Istenben bizva, a csapásoktól meg nem rendülve, tölti be a maga rendeltetését. « A másik célunk jfdig az, úgymond tovább Tasnádi Nagy András, hogy a konkolyhint őket, báerhova tartozzanak is, akik harcot, egyenet­lenséget akarnak felgyújtani magyar és magyar között csak azért, mert egyik az egyik, másik a másik felekezethez tartozik, - a zavaráéit okét a nemzeti felháborodás viharával söpörjük cl. Békét akarunk, mert csak a béke áldott levegőjében nőhetnek nagyra a nemzeti erők, s mert keresztyének vagyunk és őseink hitével igyekszünk tisztává és erőssé tenni a társadalmat. Távol áll tőlünk, hogy magunkat felfújjuk és másokat lekicsinyeljünk. Sőt valljuk és megbecsüljük azokat az értékeket is, amelyek a ml protestáns vilégünkön kí­vül esnek és tartó oszlopai a magyar jövőnek. De.nec a vallási közönyösség békéjét, a hitetlenség, a megalázottság bókéjét akarjuk, hanem azt, amely az Istenbon megnyugodott, egymást megbecsülő emberek férfias kézfogásán nyugszik. Ez volt felfogása lelki vezérünknek, névadónknak: Bethlen Gábor fejedelemnek és ezzel az érzéssel jött el a szövetség vezetősége Katona József tündöklő ma­gyar vé.rosába ls. Köszöntsük egymást a magyar testvériségnek mindennél erősebb őrzésével, Így végezte az államtitkár. A müsür további részében R i e g e r Tibor kitűnően zongorázott Liszt-, koldini-darabokat ós egy saját átirásu Grieg-szerzemányt, G y ö k'ö s s y Endre egyre mélyebbről felparázsló verseiből mondott el né­hányat^ a feltűnő tehetségű fiatal énekesnő: Sz. S z a 1 a y Ilona egy Har­sány 1 Zsolt-fordította 31 ordanl-dalt ős áriákat adott elő; ünneplő taps kö­szöntötte a pódiumra lépő H a r s á n y 1 Zsoltot, aki az anekdotikus formá­ban is sugárzó apróságaiból olvasott fel; Dal 11 e n Klára zengő tónus- é ban és szikrázó tehnikával hegedült, Rieger Tibor látta ol a zongorakiséretet. Szabó Imre . nagy beszéde. Szabó Imre, Budapest református esperese tartotta az ünnepi előadást. Nagy figyelmet keltő szavalt annak a kérdésnek felvetésé­vel kezdte: hog yan hanyatlik el és hogyan ujul meg a nemzet, a társadalom. - Uralkodó érzés rajtunk Nagymagyarország, kívánása ­úgymond'-, az ezeresztendős, véron-verejtéken szerzett magyar földnek a meg­tartása, tehát a revizió. Dc vannak még hatalmasan ós mélyen áradó,uralkodó érzéseink, a ilyen a nemzet lelke mélyén epedő sóvárgás a hitbeli megújhodás után. Ez a szomjúság akkor csapott fel, amikor egyetemessé vált a nemzeten a levereti etésnek, az elkorcsosul' snak nyomasztó érzete, az elhanyatlás érzésé­ből születik a megújulás utáni vágy. - Vannak, akik: azt mondják, hogy a háborúban hanyatlott el a magyar társadalom, de vannak nemzetek, amelyek nem elegyedtek bele a há­borúba, vagy" győztek', mégis hánya, t lanak.Köze lebb visz bennünket az igazsághoz az a megállapítás, hogy a nemzőt romlása a családi élet meggyengülésén és bom­lásán kezdődik. Jövőjével törődő,komoly társadalomnak tisztán kell látnia, hogy a nemzet ereje a családi élet ereje nélkül elszárad. A modern termelési és gazdasági rend c saládellenes, s ezzel együtt vallásellenes fejlődési irányt vett fel, mert ahol a családot fenyegeti veszedelem, ott veszély fenyegeti a vallás létét éspedig nemcsak a keresztyén vallást. - A modern élet nemcsakhogy kivette az apát a családból, hanem -alkalmi munkássá teszi a családfők nagy részét, bizonytalanná a lét­fenntartást, a megélhetést. A munkanélküliség egyenesen családirtó ás bomlasz­tó erő, - az apa akkor vésziti el tekintélyét a családbán, amikor kenyértelen­né válik és milyen forradalmi tényező a nemzet életéber, amikor a családfő már nem tudja'tisztességes munkával megszerezni a kenyeret magának és hozzátar­tozóinak... - És milyen szörnyű, amikor a nő az Istentől kezébeadott hatalmat a saját és a családja veszélyére használja fel! A férfit a gápkultura D kiszórta a világba és ugyanekkor otthontalan lénnyé tette az asszonyt. Az asz­jf szony pe dig, ' ahelyett, hogy v issz-hód itpt ta volna a férfit arra a területre, ü ahol' ő az ur, utánament a-férfinak, s a férfi esak szórdeozési vágyának

Next

/
Oldalképek
Tartalom