Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-11 [100]

NÉGYHÓNAPI FOGHÁZ EBÍjbs HÁZASSÁGÉRT, Szabó János kőműves segéd ellen a kir. ügyészség kettős házasság büntette miatt vádat omolt és a-bűnügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Szén'k tanáe-sa. A vád szerint-Szabó János \ 1919 júniusában, a komim alatt Molnár János néven házasságot kötött Rakovszki Olgával és anélkül, hogy ezt a házasságát fölbontotta volna, 1926 áprilisában Szabó János néven ujabb házasságot kötött Tompek Teréziával. A tárgyaláson Szabó János kijelentette, hogy nom érzi bű­nösnek magát, mert azt gondolta, hogy a komün alatt kötött házassága érvénytelen. - Mielőtt másodszor megnősültem volna - vallotta - elmentem" az anyakönyvi hivatalba és érdeklődtem, hogy szerepel-e a nevem az anya­könyvben. Kérdésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy a nevem nem sze­repel , - Igen, de maga Szabó János néven érdeklődött, a házasságot pedig Molnár János nevén kötötte, - szolt a tanácselnök, - Miért kö­tött házasságot ezen a néven? - Az ón apám neve Molnár János és én ezen a néven jártam is­kolába, igy voltam katona, azt hittem ez a nevem és csal: a komün idejé­ben tudtam meg, hogy ezt a nevet nem viselhetem s az anyám után Szabó a nevem. Az anyakönyvi hivatalba is elmentem és ott a Molnár néven kötőtt házasságot a komün alatt kijavították Szabó névre, de később ezen a né­ven sem találtam meg a bejegyzést, Kihallgattak az első feleséget Rakovszki Olgát, aki elmon­dotta, hogy 1924-ben Szabó János elhagyta es 1926-ban névtelen levélből tudta meg, hogy férje ujabb házasságot kötött. - Csak egy kis cédulát, hagyott, ott - mondta az asszony ­a abból tudtam meg, hogy nem akar többé visszajönni. Azt sem tudtam Fo­va ment, milett vele s ezért válópert sem indíthattam. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék Szabó Jánost k ettös'házasság vétségeért négyhónapi fogházra Ítélte, Az itélét jogerő3, /MGT/P. ---A VILLAMOS 'RAM FELGYÚJTOTT EGY VASÚTI KOCSIT, - A KÚRIA ELUIA3ITE. á SZÁZEZER PENGŐS KÁRTÉRÍTÉSI KJRESETÉVEL A NÉMETORSZÁGI BIZTOSÍTÓ TaR '• -'.T SÁGOT. A Rheinischer-Westfalischer Versinherungs"Gesellschaft németbirodalmi biztosítótársaság nemrégiben C6.000 márka, azaz kereken loo.ooo pengő erejéig polgári kártérítési pört inditott a magyar irályi államvasutak ellen. A karesetben a külföldi intézet budapesti jogi képviselője elő­adta, hogy a MÁV az 1929 év márciusában a Mauthner-féle budapesti butor­szállito cég rendelkezésére a Budapest? jozsefv rosi állomáson'elindí­tott Neurode németországi vasútállomásra ogy tehervagonra való, külön­féle ingósclgot, Franz Willibald ottani gyárigazgató számára. Amikor az a vonat, amely az émlitett vagont magávalvitte, Szob közelében egy vasú­ti hidhoz érkezett, a butorszállitó-vagon horganybádogból készült tetö­z'ete hozzáért a próbavillamositási vonal felsővezetékéhez, amely lő.ooo voltos árammal volt telítve. A nagyfeszültségű áram a vasúti kocsit láng. ralobbantotta, ugy, hogy az a szállítmánnyal együtt 3zinto pillanatok alatt porráégett. E kivizsgált tényállás alapján a németországi biztosig továllalat kereken loo.ooo p engös kártérítést fizetett ki Franz Willi­bald igazgatónak s a Rheinischer Westfalischer Versicherungs Gesellscbajf jelenleg ezt a kifizetett loo.ooo pengőt követeli a MÁV-on. •%hovics Ferenc dr. ügyvéd, a MÁV ügyésze a budapesti tör­vényszék előtt rámutatott, hogy a kérdéses baleset olymódon következett • be, hogy a villamosvezeték a túlságosan meleg időjárás következtében az előirt 48o centiméternyi távolság helyett, meglazulván, . - 471 és fél centiméternyire lógott be a sinpár fölé. Amint a tüzvizsgálat hivatalo­san' is megállapította, a Volta-iv átütési távolsága: 2'és fél centimé­ter» Ezt levonva a 471 és fél centiméternyi távolságból, megamard:469 cent fenéiternyi távolság, ugy, hogy a bútorszállitó vagonnak legalább •í T Trűv\ winiTi-iCinw /""ÍJ- TT QVM'Í 1 fal író 1 1 űr 4- _ #"i nnV v\ -v- n "1 A viv\ n ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom