Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-14 [100]
A PÁZMÁNY FÉTER TUDOMÁNYEGYETEM ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉSE. A budapesti Pázmány Féter Tudományegyetem hétfon délben ünnepélyes külsőségek között tartotta közgyűlését. A közgyűlést megelőzőleg az Egyetemi templomban ünnepélyes szentmise volt, amelyet dr, Tóth Tihamér pontifikált fényes papi segédlettel. - A szentmise után tartott ünnepélyes közgyűlésen megjelent előkelő és nagyszámú közönség soraiban ott vo'tak József királyi heroeg, Szily Kálmán államtitkár| a kultuszminisztérium képviseletébon, Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémai részéről és még'sokan mások. A közgyűlésen küldöttségileg képviseltette magát a főváros, a társegyetemek, a vidéki egyetemek, a fővárosi és vidéki főiskolák, továbbá teljes számban megjelent a közgyűlésen az egyetemi tanács és a tanár1 kar• Az Egyetemi Énekkarok a Magyar Hiszekegy-et intonáltákí majd dr. Angyal Fái rektor megnyitója után rendkivül érdekes előadást tartott az egyetemi bíróság előtt tárgyalt büntetőperekről. Ismertette, hogy a multévi tanévmegnyitó ünnepen részletesen tárgyalta az egyetemek alapításának első percétől kezdve megilletett és ma is gyakorolt fegyelmi fenyíték jogát. , s az 1848.-ig megvolt büntetőjogát. , A továbbiakban arról szólott, hogy az Ítélkezések alapjául szolgáló anyagjogi szabályokat sem az 1635. óvl szabadalomlevél, som az egyetemi bíróságot szabályozó későbbi jogforrások nem határozzák meg, s igy az egyetem bírósága a hazai fennálló törvények, s a judikaturában kifejlődött szokásjog figyelembevételével hozta meg ítéletét. 1635-től 1848-lg ellnté- . zett bűnügyekben az egyetemi bíróság mégis többé-kevésbé eltért a korbeli érvényben volt büntető jogszabályoktól: letért az akkori Idők követelte súlyos és kegyetlen büntetések utvonaláról, mert' egyidejűleg a fegyelmi jogot is gyakorolva, egyfelől inkább a tanulás rendjét kívánta biztosítani, másfelől akkor is atyai jóindulattal lépett fel, fnikor büntetnie kellett. - Egyetemünk büntetőbíróságát.leggyakrabban oly bűncselekmények foglalkoztatták - fejtegette a rektor - melyek mint'a testi épség sérelmei kívánták meg az elkövetőkkel szemben a büntető, s egyben fegyelmi jogi következmények levonását. Ennek a bűncselekmény kategóriának számszerű kiemelkedése két körülményben leli magyarázatát. Egyfelől abban a sajátszerű általános helyzetben, mely a vérmérsékleténél fogva erre amúgy is hajlamos magyart századokon keresztül harcra, viaskódásra és verekedésre ösztönözte, másfelől abban az ifjúkori hevességbon, melynek éppen a XVI.-XVIII. század nyugtalan szelleme erős aiágyujtója volt Nem lehet csodálni, hogy már a nagyszombati, s később a budai, majd a pesti ifjúság nehezen tűrte a tanulástmegkövetelte fegyelmet, amikor minden oldalról harci zaj hangzott körülötte,.• Az egyetemi ifjúság, ha egymással összetűzött, verekedéssel'egyenlítette ki az ellentéteket, • ha mulatozásai alkalmával a csendet, s rendefe követelő őrjárattál találkozott, annak ellene szegült s fizikai erővel igyekezett önállóságát, s korlátot nem tűrő szabadságát biztosítani. Ily összeütközések legtöbbször a testi épséget, sőt néhány esetben az életet sértő, veszélyeztető cselekmények elkövetésére vezettek, s nagy gondot róttak az egyetemi bíróságra, amely nem tűrhette ezeknek a cselekményeknek elburjánzását, de viszont nem akarta elnyomni a feltörő férfias, bátor, s a magyar szellemmel azokban az időkben nagyon is összeférő, harcrakósz lendületet,. Előadásának további részében Angyal Pál rektor'is* mertette az általa áttanulmányozott közel száz egyetemi büntetőperig fiészletesen foglalkozva az érdekesebb esetekkel. Hangsúlyozta, hogy az élet és testi épség e±ien elkövetett bűncselekmények kategóriája mellett jelentékenyen kisebb számban talált kutatásai során vagyon ellen irányuló deliktumokat. Ha követett is el néhány egyetemi hallgató vagyon ellen 1rányu^ó bűncselekményt, erre vagy az alkalom,vagy a nyomor vezette rá az illetolcct. , , . , /Folytatása következik/
