Magyar Országos Tudósító, 1934. március/1
1934-03-06 [095]
§§A Magyar Országos Tudósító jelenti: Á Nemzeti Egyság Pártja kedden délben, Sztr anyavszky Sándor elnökiésév61 értekezletet tartett, amelyén G ö m b ö s Gyula miniszter elnök is megjelent. á,z ülés megnyitása után bztranyavszky Sándor elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Szuhány 1 Ferenc elhunytáról, akinek emlékét a párt az elnök javaslatára jegyzőkönyvben örökítette meg. Az elnök szavait a párt tagjai álIve hallgatták végig. Az értekezleten H 6 m a n Bálint vallás és közoktatása gyi miniszter ismertette a középiskolai reformról szóló törvényjavaslatát. Beszédében rámutatott arra, hogy a kormány Nemzeti Munkatervének 85. és 89. pontja nagy fontosságot tulajdonit a nemzetnevelés ügyének, s annak, hogy tz iskolákban az oktatómunka mellett n-gyobb hang súlyt kapjon a nevelő munka. A Nemzeti Munkaterv 91. pontja pedig kifejezetten programba veszi a középiskolai szakoktatás korszerű reformját. Ezt a programot kívánja a kormány raogval ósltani az ált cl, hogy c ma fennálló túlságosan differenciált iskolatípusokat redukálja, illetve egységesíti. A kormányt megfontolásaiban az a szempont vezeti, hogy eddig hiányzott az az egységes nemzeti közszellem, egysóges magyar világnézet, aMOLY az értelmiség, tehát a nemzet vezetésére hivatott réteg keretében kiél, kulva - erős és egészséges[iövő felé viheti a nemzetet. Hogy ez az egysége sjfiagyar közszellem nem tudott kifejlődni, abban része volt a történeti adott bagókon kivül i kóláin]: fogyatékosságának is. A magyar középiskolai rendszer fő hibája az, hogy az elméleti irányú, s a gyakorlati irányú -xi skólák elkülönítését túlzásba vitte azáltal, hogy a kiegyezés után osztrák mintára bevezették nálunk is a reáliskolát, amelyek - bár ez tulajdonképpen gyakorlati irányú iskola volna - az elméleti pályákra való előkészítés szempontjából egyenlő értékűvé tettek a gimnáziummal. A műveltségnek, amelyet a középisicolának adnia kell, magyar nemzeti műveltségnek keli lennie /wfgyvan! UgyvanI / ^- amely természet szerűen mindazokat az elemeket la tartaemazza, amelyek az általános műveltséghez szükségesek. Ezen az uton el kell jutni az egységesítés gondolatához, Á—íapelv: egysége Ejmüveltséget 0 nyújtani a középiskola alsó négy aszt ály ában. /Helyeslés./ Ebben az irányban Klebclsbcrg ^unó grof tette meg az első lépést, amikor 1924-ben a gimnázium és a reáliskola közé odaékclte a reálgimnázium tagozatát. A reálgimnázium a gyakorlatban igen j<->l bevált, mind r közönség, mind a pedagógusé k, mind a tanulóifjúság körében igen kedvelt lett. Ez . tipus ugyanis megőrzi a nemzeti műveltség alapjául szolgáló, s a nemzeti műveltség;;:el sok tekintetben ma is homogén humanisztikus műveltség elemeit, s emellett a görög nyelv helyett modern nyelvek elsajátítására ls alkalmat ad. A középiskolák kétharmad része lett reálgimnázium, mig csak egyharmad rész maradt gimnázium és reáliskola, de ezekben az utóbbiakban ls a szülők kikényszerítőtték a reálglmnáziumi irányba való fejlődést, olymódon, hogy a gimnáziumokban görög helyett modern nyelv oktatását, a reáliskolákban latin nyelv tanítását kérték. Úgyannyira, hogy ma az a helyzet, hogy a gimnáziumi tanulók hűtvan százaléka nem tanul görögöt, a reálisták harminc százaléka pedig latint tanul. A Műegyetem professzorai is inká.bb a reálgirmáziumi képzést kívánják, mint a reáliskolait* Helytelennek bizonyult a leány-középiskolák külön tantervének megállapítása is, nnál is inkább, mert ezekben csak két. eltérő tantárgy volt a fiúiskoláitól: művészettörténet az egyik tipusban, s háztartástan, gazdaság t-n a másik tlpueb.n, mind a két tipusban pedig az ének. így állott elő az a helyzet, hogy a különböző nyelvi7, s töb— t A bi tanfolyamok következtében ma tíz fél e ta nterv szerint tanítanak a magyar Ki közáp iskolákban, s csak egy iskolát ipu s tartja be pontosan £ törvényt, a f€ katonai reáliskola, ff A törvényjavaslat által tervezett uj, egységes középiskolai \j alsó tagozat ellen rendszerint a következő kifogásokat emelik^ /Folytatása következik./
