Magyar Országos Tudósító, 1934. március/1

1934-03-06 [095]

1/ </z eddigi rendszer tehát Q reáliskola, r ál lnn xr :.v:i ős gimnázium f ont art ás c módot nyújtott arra,'hogy a tanulói: egyéni hajlamuk és képességük szerint válasszanak Iskolií

0 Ez az állítás ^on AN nem tartható fenn, mert A gyakorlatban . z i skól:-vál> szt ást nem a hajlam kérdése döntötte el, hanem az, hogy milyen városbon, Budapesten padig, hogy milyen iskolához közel laknak ó diák szülei, /tJgyvan! Ugyvan'./ 2/ Az összes műveltségi javakut, vagyis c HUMANISZTIKUS, a természettudományos, s a modern nyelvi ismereteket, -melyek a nagy szintetikus, általános műveltség alapjait alkotják, nem lehet egy középiskolában az ifjúság rendelkezésére bocsátani, mert az túlterheli a gyermekeket <> Ez a kifogás megszűnik, amikor a HUMANISZTIKUS és realisztikus műveltség álláspontja helyett a nemzeti műveltség álláspontjára HELYEZkedünk és abban teret juttatunk mindkét irányú müveitaégnek. /Helyeslés!/ 3/ Kifogásolják, hogy az általános műveltség, ..melyet a középi sleola ad, a gyermeki agy befogadóképességének határai miatt nem tartalmilag meghatározott műveltség, hanem csupán formai általános műveltség, s ennek következtében aki gimnáziumi tárgyaimt, vagy térméczettudomány1 tárgyakét, vagy modern nyelvet t^nul, épp ugy eléri uz általános műveltséget, amely elméjét logikailag alkalmassá teszi magasabb szellemi müveletek végzésére. Erre azt lehet mondani, ha ez áll, akkor áll , fordítottja is, vagyis ha mindegyik iskol< tipus alkalm< a általános műveltség adására, akkor felesleges három Iskolatípust fentartani, /II elyeslés,/ H angsúlyozta ezután a miniszter, hogy a szaktestületek, egyházi hátér 'gok, pedagó usok és .z..kértök mindannyian Í reformnak; a tör., vén.gj. va slat' által tervezett módja, illetve annak szükségessége mellett nyilatkoztak* mindössze kát testület, a budapesti egyetem bölcsészeti karának bizottsága és a tanárképző Intézet adott ellenkező véleményt., ez azonban nem győzte meg '5%kitartott eredeti álláspontja mellett, /] 11~nzés./ iiármuctott arra, hogy a középiskola három felső ágazata között tulajdonképpen nagyon csekély az eltérés, továobá, hogy az ujabb tapasztala tok a reáliskola látogatottságának vieszaesését mutatják. Ujabban úgyszólván valóságos kényszerrel kellett már c reáliskolába utalni azokat a tanulókat, akik máshonnan kimaradtak. .'. műegyetem viszont egyenesen kérte a reáliskolai tipus megszüntetését olyformán, hogy t reálgimnázium! oktatást töltsük meg matematikai irányban erőoebb tartc.lommal, A törvényjavaslat módot ad a vallás és közoktatásügyi miniszternek arra is, hogy öltönyös iskolákban, ha annak szűké ge felmerülj a modern nyelvek helyett más, a nemzeti művelődés szempontjából fontos nyelvek is taníthatok legyenek, /Hellyé slés,/ A szelekció kérdésivel foglalkozott ezután A mlnisz'.er, S hangsúlyozta, hogy a kiválasztás helyes szempontjait nem tudjuk megvalósítani erőoebb természetű preventív Intézkedések nélkül. Már A középiskolánál módot kell találni arra, hogy eltávolítsuk a magasabb műveltségű pálya fi azokat AZ elemeket, akik a magasabb szellemi képesség hiánya miatt nem odavalók, S ezáltal . csak a tehetséges ifjak esélyeit rontják, A magyar tehetségeket minden eszközzel segíteni kell, AZOKNAK azonban, £• kiknek nincs képességük a magasabb műveltségű pályákra, olyan más téren kell elhelyezkedniük, ahol ezintén h. sznos munkásai 1-hétnek • •• nemzetne].:, /klttlánoe helyeslés./ '- kérdés megoldása nem könnyű ugyan, de mégis meg lehet találL ni a módját, ha komolyan körbevesszük, ' L - javaslat az érettségi vizsga minősítő hatályát meghagyja ; ug an, az egyetemi és főiskolai to.nulmányokra való képesítés ..zempontjá.ból j: azonbi.n külön értékelést vezet be. /Folytatása következik,/