Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3

1934-02-28 [094]

---ZU BECSÜLETSÉRTŐ VICEHAZMESTER POÉTA. /l. folytatás./ Mint látható,a vioepoéta a poétikával meglehetős hadilábon áll, sőt a helyesírással sincs teljesen tisztában. Ez azonban nem akadá­lyozta neg Őt abban, hogy védekezése során önérzetesen ne hangoztassa, hogy nemcsak ez az egyetlen elmeszüleménye van, hanem szabadidejében ál­1 andó az érintkezés közte és a múzsa között. Ennek illusztrálására egy fél szakajtónyi verset muta.;ott be Osépay járásbirónak, aki 1 áthatólag nem fogadta ezt valami nagy elragadtatással és felhivta a vicét, hogy csak szigorúan a tárgynál maradjon. Ványi tagadta bűnösségét és azzal véd kezett, hogy ö inkább csak saját maga szórakozására szerkesztette a fenti versikét, azt nem terjesztette a lakók között és nem ő az oka, hogy azt a lakók egymás közt mutogatták. Leirer Lőrinc ü@r védje kérte ezután a vice megbüntetését, nagy derültség közben sulyosbitó körülmény­nek kérte betudni azt, hogy a vers csapnivaló rossz. A járásbiró végül is bűnösnek mondotta kl a vádlottat becsü­letsértés vétségében és ezért 15 pengő pénzbünt? tés re itélte el./MOT/MA. ZU PARTOS ÉS BRAUN R.T. ÖSSZEOMLÁSA /l.folyta tás ./ Braun Manó és Partos Rezső a tárgyaláson tagadták bűnössé­güket és azzal védekeztek, hogy amikor megtudták a részvénytársaság 1 fizetésképtelenségét, azt azonnal be is jelentették és csak a kedvezőt­len piaci helyzet miatt jutottak anyagi zavarok közé. Tagadták, hogy a hitelezők elől értékeket vontak el s szerintfik nem fiktiv számlára, ha­nem komoly tartozásra eszközöltek kifizetéseket. Ez is akkor történt, amikor még aktívnak hittéka vállalatot. Fizetést jogosan vettek fel, nem fizették tul magukat, mindig szerényen éltek. Braun Manó tagadta a sikkasztási vádat és a felesége ugyancsak ártatlanságát hangoztatta * Számos tanút hallgatott ki a törvényszék, köztük a csődtö­meggondnokot és a könyvszakértőt, aki azt vallotta, hogy'a két kereske­dő romlását részben az okozta, hogy ilyen nagyarányú vállalat vezetésé­hez nem #\Mt megfelelő szakértelmük. Kihallgatták Fürst Bélát, a Gyap­júi par igaz^fc$Jdfc^aki súlyosan terhelő vallomást tett. A törvényszék a tanú megesketés érői csak később határoz, mert a bűnügy sikkasztási részét elkülö^nitette a Gyapjúipar r.t. és a Braun MAJtó ' • • közöt­ti polgári per befejezéséig. Számos irat ismertetése után a törvényszék ugy határozott., hogy a bűnügyi eljárást mindaddig felfüggeszti, amig az üggyel kapcsolatos polgári per be nem fejeződik. /MOT/ P. ZU SAY-ÜGY /l.folytatás./ A vádhatóságot vitéz Széchy^István dr. kir. ügyész képvi­séL te, mig a védelem részéről Wenczell Árpád dr. és Medvigy Gábor dr. ügyvédek jelentek meg. Személyesen eljött a tárgyalásra Vay Kázmér is. A tárgyalás megnyitása után dr. Illés törvényszéki bir ó mint előadó ismertette a törvényszék annakidején meghozott Ítéletét, amely fölmen­tő volt, a tábla ezt megsemmisítette és Vay Kázmért megvesztegetés vét­sége elmén egyévi fogházra itélte el, a kúria pedig ezt az Ítéletet jogerőre emelte. A továbbiakban ismertette a referens azt az újrafel­vételi inditványt, amelyet a védelem nyújtott be a királyi büntetőtör­vényszékhez. Ebben többek között hivatkoznak arra, hogy amikor Halasy Géza megtette Vayt is terhelő beismerő vallomását, ezt kev etőleg Ha­lasyt^védője olyan zavart idegállapotban találta, hogy meg kellett őt vizsgáltatnia. Halasy aztán dr. Kluge orvosszakértő előtt azzal ma­gyarázta beismerő vallomását, hogy a nyomozó hatóság részéről bizonyos behatásoknak volt kitéve és ezért vallomása nem helytálló. Azt beismer­te, hogy kisebb összegeket adott Vay Kázmérnak, de ezek kölcsönösszegek voltak, Errevonatkozólag kérte a védelem dr. Kluge tanuként való kihall­gatását. Tanúképp kérte kihallgattatni a védelem dr. Hoffmann Kornélt és dr, Medvigy Gábort arravonatkozólag, hogy egy alkalommal dr, Hoffmann lakásán megkérdezték Halasyt: igaz-e az, hogy LittkétŐl 5o,ooo pengőt kapott Vay részére és erre Halasy kijelentette, hogy ez nem felel meg a valóságnak, /Folyt, köv ./ Ma. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom