Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3
1934-02-27 [094]
"OLYAN AZ ÉN IGAZSÁGOM, MINT A MÉLTÓSÁGOS ASSZONYÉ 1 '- MONDTA EGY IZGATÁSSAL VADOLT CIGÁNYASSZONY. Színes kép tárult ma délelőtt a büntet ótörvény szék Schadl-tanácsának tárgyalótermében az érdeklődök elé.. Tarka rongyokba öltözött cigányos szoryok és cigányok ültek a padsorokban s a vádlottak" padján is cigány volt: Lenvai Muria, akit a kir. ügyészség izgatással vádolt. Az egész karaván Székesfehérvárról utaaott Budapestre, hogy tanuja legyen annak a jelenetnek, amikor a szép Lenvai Mária védekezik a súlyos vád ellen-. Az eset előzménye a következő: A székesfehérvari rendőrkapitányság hónapokkal ezelőtt rendeletet adott ki-., amellyel megtiltotta a város hat arában lévő cigánytelep lakóinak, hogy dóLolött 10 óra után a város belterületén tartózkodjanak, ha nincs munkájuk-. A rendelet kiadása után egy napon a rendőr őrszemek arra lettek figyelmesek, hogy egy 37 tagu cigánykaraván jár az utcákon. A tiltó rendelkezés alapján valamennyi cigányt előállították a rendőrkapitányságra-. Ugyanekkor tanukat hallgattak ki, akik azt vallót ták, hogy Lenvai Mária a cigánytelepen beszédet mondott., így izgatta a cigányokat-: - Akkor is bemehettek a városba ha száz rendeletet adnak ki, nem parancsol abból senki-. Ezzel a beszéddel - az ügyészség vádja szerinr - Lenvai Mária a cigányokat a rendőrség által kiadott rendelet megszegésére hívta fel,. A tárgyaláson a cigányasszonyról kiderült, hogy kihágásért 15 napra, orgazdaság vétségóért egyhénapra volt elitéivé.. Arra a kérdésre, hogy bünösnbk érzi-c magát, igj válaszolt: - Nem érzem bűnösnek magam azokban a szavakban.. - Azt tudja., hogy kiadtak egy rend'let., amely szerint reggel 7-tól délelőtt 10 óráig szabad maguknak a váiros területén tartózkodni., de azután nem? - kérdezte az elnök. - Én kérem, - replikázott hadarva a cigányasszony.- k zit-csókolom én nem adtam ki ilyen rendeletet. írni-olvasni nem tudok, házkutatás soha sem volt nálam, nem is tudom milyen igényben hoztak engem ide, do én nem adom el a lelkemet az ördögnek. A cigányasszony végül patetikusan mondta: - Az én igazságom is olyan, mint a méltóságos asszonyé. Tanuként hallga ;,ták ki Dudás Józsefet, a székesfehérvári cigányok "fŐvajdáját"., aki elmondta, hogy Lenvai Mánia Pesten járt és amikor visszatért, a többi cigányok mesélték, hogy mit mondott a cigányassz ony. - En nem hallottam, ho^y mit mondott, - vallotta a vajda ..dc a többiek mondták, V-.-lami ügyvéddel beszélt Pesten és az ügyvéd kijelentette: "Épp ugy bemehetnek a városba, mint a többi polgárok." Be is mentek 37-cn. Sokan mondták közülünk, hogy nem igazság ez a rendelet. Tanuként hallgattak ki két rendőrt, akik szintén a cigányoktól hallották, hogy mit mondott Lenvai Mánia. Az ügyész fenntartotta a vádat ,s a végszó jogán a cigányaszszony így védekezett; - Az igazság az én igazságom. A rendőrök nem hallották, a cigány pedig még egy fokhagymáért is oda..dj t az ördögnek. Három va jdánk is van. . . Amig az Ítélkező tana.es visszavonult Ítélethozatalra, az alatt Lenvai Mária a hallgat ósáig nagy derültségérc előadást tartott: •- Amig József főherceg volt, nem volt három vajda, most pedig van.,, Rövid tanáicskozás után a törvényszék kihird. tte ítéletét, mely szerint a cigányasszonyt felmentette az iggatás vádja alól, mert nem talált kellő bizonyítékot. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett. - Kézit csókolom, - búcsúzott a cigányasszony' és társaival ,.g yütt kivonult a teremből. /MOT/P.
