Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-12 [093]

Non lehet csodalnl, hogy ilyen szónoki teljesítmények még ellenfeleit is bámulatra ragadták és Clemenceau, az Öreg tigris sokkal nyájasabb hangon szólt hozzá beszéde után, mint ezelőtt, 8 Lloyd Georges odasúgta neklj "ragyogó ékesszólással .beszélt"! Az 6 szónoki élet:ervének •gazdagságát már pályájának hosszassága és v;'ltozatosságr, is megmagyaráz za• Mig ifjú ós férfikorában harcolnia kellett belpolitikai ellenvéíonények és ellentétes törekvések ellen, öregkorában, mikor szónoki erejét, főkép a haza igaztalanul elragadott jogainak védelmére és visszahívásira kellett összpontosítania, az egész nemzetet a maga táborába egyesíthette. E korszakbeli beszédei mindig fegyvertárai ős kutforrásal fognak maradni n magyar igazságért' vivott küzdelmünknek. Apponylt a gondviselés nemcsak azzal jutalmazta, hogy neki kivételesen hosszú életet adott, hanem azzal is, hogy ez öregkornál: asa! díszét éreztette vele, terhét nem. Öregkorában szinte áhítatos tisztelet környezte minden oldalról, egykori politikai ellenfelei lerakták fegyverüket előtte, s barátaival együtt gyönyörködtek szelleme, törhetetlen erejében és fényében. Mikor hirtelen, magas kora ellenére váratlanul egy sz-.rr i letűnni láttuk öt >.. színtérről, ez olyan látv'ny volt, mint mikor egy libanoni céd*» rust telj-..s lombdlszében sodor le s magasból a zivatar végzetes hatalma, s mi annak még össseoml••' sában is csak óriási nagyeágdt tudjuk, c sod 'lni • Hosszasan ünnepelték az elnököt beszédének elhangzása után, majd K é 1: y Lajos kormányfőtanácso,> olvasta fel titkári jelentését, amely ben meleg szavakkal emlékezett meg a nyolcvan éves Berzeviczy Albertről és a hetvenedik életévét betöltött H e r c z o g Ferencről, s kegyeletes szavakkal adózott a társaság elhunyt érdemes tagjainak. Ismertette , hogy a társaság erőteljes iti lelke s mozgalmat készített elő Mad ch Imre oiilék'aiek méltó megörökítésére, mert végső nyugvóhelye nemcsak szegényes, hanem valósággal dísztelen és vádolóan méltatlan az ő nagyságához, amelyet a f ővárosbí n sem hirdet semmiféle emlékmű.—Mai ünnepünknek mintegy előestéjén, munkaerejének teljességében - mondott. Kéky professzor - elveszítettük M ó r a Ferencet. Szomorúságunk annál nagyobb, mert pár hónappal ezelőtt még aaj remélhettük, hogy ezen o gyűlésünkön ő is közreműködik. Decemberben még "%örött egészséggel, de egész szivve 1*vál 1 alta r. felaján. lott tisztséget, de már egy pár héttel ezelőtt azt kérte, hogy tegyük cl ezt szómára jövő nagygyűlésünkre, mert nincs óra, melyben kl ne verné a Ikinverejtékf - s előzetes leülésünkre pedlfe már megérkezett a szomorú híradás: Móra Ferenc utolsó óráit éli és utolsó üdvözletét küldi a Kisfaludy Társaságnak. Távozásával költészetünk egy kedves hanggal fogyatkozott meg, amely magyar volt, tiszta, őszinte, becsületes volt, akár gyermekeknemesóit, akár felnőtteket gyönyörködtetett. Megválasztatása t ár sas '• gunktm sokoldau Írói, tudományos és társadalmi tevékenységet jutalmazott. Ö elnémult, de azért emlékezetünkbon megőrizzük errueri szeretetreméltóságát, kedvesen zamatos magyarságét, s melegszívű, mélységes, teljesen egyéni humorát. Ezután a titkér ismertette, hogy Ko z m a Andor elhunytával megüresedett másodelnöki tisztségre V o i n o v i c h Gézát választották meg, s a társaság Ü közelmúltban tagjai sörébe választotta Hars á n y i Zsoltot, H e k 1 c r Antalt, K o r"n i 3 Gyulát és !í é d o y Tivadarif. A titkári jelentés után á. p r 1 1 y Lajos, •:. neves költő a közönség lelkes ünneplése között fölolvasta "A sötét ség dala ", "Enyedi csend", "Az orvhalász", "Az erdőn tul" és ''Egy pohár bor" cimü gyönyörű költeményeit. Ezután Voinovich Géza másodelnök, a Nemzeti Színház kormánybiztosa tartott rendkívül érdekes és értékes előadást "A költészet hivatása" címmel. Az előadó arról szólt, hogy gyakorlatias korok sokszor jósolták már a költészet halálát, dc egy-egy remekmű mindig megcáfolta ezt a halálhírt. Az irodalomnak szerepe, hivatáss van az életben. A könnyű . irodalom is legalább egy-egy mosolyt hoz, ogy^időre kiemel a magunk életéből, ezzel pihentet és üdlt

% Magasabb fokon az élet és a társadalom bírt rája, nem ritkán gyakorlat 1 eredménnyel, mint a Tamás bátya kunyhója, s f I nálunk A falu jegyzője. /Folyt.köv./ :~jM