Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-12 [093]

Kézirat, Első kiadás, Budapest, 1S34. február 12. XVI. évfolyam, 34. szám.HÍREK- ' RAVASZ LÁSZLÓ PÜSICK NAGYSZABÁSÚ EMLÉKBE SZÍ LE MAI ÁGK IMRÉRŐL A KI SFALUDYTÁRSAS/.GBAIÍ. A Kisfaludy-Társauág vasárnap delelőt t az Újvárosháza dísztermében nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében tartotta 37• ünnepélyes közüle séty amelyen a kultuszmini sztérium részéről báró1 a s s i c h Gyula • államtitkár és M arja y t'dön min. tanácsos jelentek meg, továbbá ott voltak özv. Gróf Apponyi Alburtné, gróf Zichy Rafaelné, Lukács György v.b.t.t. és még sokan mások társadalmi, irodalmi, művészeti és tudományos életünk előkelőségei sorából. Az ünnepi közülésen B e r z e v i c z y Albert elnökölt, aki gróf Apponyi Albertről, mint szónokról emlékezett meg. - Én abban a szerencsében, részesültem, mondotta, hogy 51 éven át lehettem f ígye Íme slial lgat ó j a Apponyi szónoki működésének. C a legrendkivülibb szónoki egyéniség volt, akit hosszú életpályámon megismerhettem. Mór Imponáló megjelenése, kifejezésteljes arca, különösen teklntetöjés hangjának varázsa ráirányozta a figyelmet, ritka széleskörű müveitség "könnyítette meg neki azt, hogy a legkülönbözőbb hallgatóságnak mindig érdekeset tudjon mondani. Az 5 szófeoki pályáját rendkívülivé főleg bámulatos nyelvtehetsége tette. Az olyan jelenségek, mint Kossuth és Apponyi, akik anyanyelvükön kivül is tobbjmás nyelven ugyanazzal a hatással tudtak beszélni, a nagy nemzeteknél alig fordul elő, a na;;; "nemzetek nincsenek reá szorulva, hogy szónoki nyelvezetüket oly sokféle nyelv használatának készségével, • tökéletese-bit sék; a kis nemzeteknek a szükség adta meg a reá való képességet. Apponyi élete végéveiben öt európai nyelven tudott teljesen egyenlő hatással sz-ónokolni. Az Idegen nyelveken való szónoklás legnehezebb próbáját akkor /állotta ki Apponyi, amikor egy szer, egyetlenegyezer megadatott Magyarország képviselőjének a jog, hogy a Pártéban összegyűlt békekonferencia előtt elmondja Magyarország véleményét a velünk pár nappal előbb közölt, utóbb a trianoni szerződés neve alatt ismeretesekké lett gyilkos békefeltételekről. t maga beszéli el, hogy mikor a teljesen ellenséges környezetben/Csupán némaságra kárhoztatott magyar t'rsai egyetértésére számithatva^a békefeltételeket leghatározottabban visszautasító francia beszédjét megkezdte, annak első szakasza után az elnöklő Glemanceau félbeszakította, mondván, hogy most majd a mondottakat egy tolmács fogja angolra fordítani. Erre Apponyi érezve, hogy beszédének egész hatása odavész, ha egy tolmáccsal folytatott dialógussá válik, a legfőbb tanács engedélyét kérte arra, hogy beszédét o maga tolmácsolhassa angolul. A beleegyezést megadták ésje megtartotta előadását, váltogatva franciául és angolul, végül még az olaszok számára is röviden összefoglalva olaszul a mondottakat. /Folyt.köv./