Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3
1934-01-24 [091]
MAGYÁR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ • 3. törvényszéki kiadás. Budape st, 193^ . január 24. TRETTINA JENŐ RÁGALMA ZASI PÖRE GUTHARE TÓDOR ÉS TÁ3NÁDY-SZÜC3 ANDRÁS ELLEN; Mult év december végén már tárgyalta Avédik Félix dr., a büntető járásbíróság elnöké azt a rág almáz ás i pört, amely az ismeretes IBUSZ-ügyből fakadt és amelyne 1 ' vádlottjai Guthard Tódor, az IBUSz vezérigazgatója és Tasnády Szűcs JJn&rás nyugalmazott, alelnök, Az ügy előzménye tudvalevőleg az, hogy a Nemzeti Újság mult év december 8-iki számában cikk jelent meg "itt a hires Ribáry-levél és a Tasnády Szűcs.és Guthard vallomásáról szóló jegyzőkönyvek' Bíróságilag hitelcéitett másolata, melyet h'em ismer a közönség" cinnel. Ennek a cikknek az alapján jelentette aztán föl Trettina Guthardékat, előadva, hogy ebből az uj ságközlemény ből értesült arról, hogy Guthard és Tasnády Szűcs augusztus lD-én Tor•ay Géza dr. kereskedelemügyi államtitkár hivatali helyiségében Senn Ottó és Jakabffy Károly jelenlétében jegyzőkönyvi vallomást tettek , amelyben az állítólag az IBUSZ által részére folyósitctt húszezer pengő kifizetésének történetét adták elő. Mivel e vallomásokban foglaltak Trettina szerint valótlanok és alkalmasak arra, hogy öt közmegvetésnek tegyék ki, ezért kérte följelentésében Trettina a járásbÍróságot, hogy aljas indokból elköy etett rágalmazás vétsége cimén büntesse meg a két vádlottat. A legutóbb megtartott tárgyaláson mind a két vádlott tagadta bűnösségét, majd pedig Trettina jogi képviselője, Heves Lajos dr. hatóság előtti rágalmazás vétsége cimén is vádat emelt Guthard és Tasnády Szűcs András ellen.Az ügyészségi megbizott bejelentette, hogy az ügyészség ezt a vádat nem képviseli, mert a vádlottak cselekménye a hatóság előtti rágalmazás tényálladékát nem meritik ki. Trettina ügyvédje erre mint pótmagánvádló átvette a vád' képviseletét. Terjedelmes bizonyítási inditvánjrok után Avédik elnök az ügy tisztázása érdekében elrendelte Jakabffy Károly dr, miniszteri tanácsos kihallgatását. A járásbíróság szükségesnek találta e kihallgatás foganatosítását az elévülés kérdésében ós tisztázni óhajtja azt is , hogy hatóságnak tekintendő-e az a bizottság., amely előtt a vádlottak annakidején jegyzőkönyvbe mondták vallomásaikat, ' Jakabffyt tehát arravona tkezólag tartotta szükségesnek kihallgatni a járásbíróság, hogy közölte-c és mikor Tre ttinával a jegyzőkönyvek tartalmát, továbbá, hogy az IBUSz milyen kapcsolatban van a királyi kincstárral és ki gyakorolja felette a felügyeletet* Az elnök végül még közölte annakidején a felekkel, hogy a valódiság bizonyítására vonatkozólag később hirdeti ki határozatát-. Ilyen előzmények után napolták el mára a tárgyalást. /Folyt.köv./ Ma. -— EGY VOLT ÚJPESTI JÁRÁSBIRÓSÁGI TISZTVISELŐIT HÉTHÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLT A TÖRVÉNYSZÉK. Vincze Ferenc ftegyvenhároméves, volt újpesti j ár ásbir ósági tisztviselő ellen.a kir. ügyészség hivatali sikkasztás, kozekirathamisi tás és bélyegta misitás miatt vádat emelt, mert a véd szerint Vincze 1932 nyarán az újpesti járásbíróság irattárában különböző visszaéléseket követett el, Vincze a felektől okmánybélyegre pénzt fogadott el és az egyes aktákra olyan bélyegeket ragasztott, amelyeket már használtak. Amikor az agy kipattant, a hamis bélyegekkel felülbélyegzett aktájfc eltűntek és az a gyanú merült fel, hogy ezeket az aktákat Vincze Ferenc tüntette el. A volt j árásbirósági tisztviselő tagadta,, hogy büncs elekményt követett volna el. A pestvidéki törvényszék széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása és a perbeszédek elhangzása után Vincze Ferencet hivatali sikkasztás, közoki rathamisi tás é s bélyeghamisítás miatt héthónapi börtönre itélte. Az Ítélet ellen úgy a királyi ügyész, mint a vádlott és védje fellebbezést jelentett be. /MCT/ ?.
