Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2
1934-01-11 [090]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ I Kézirat ^ r Hete * f*^*^ * J. . ^ BŰdapöstrwö""j : nuár 11. ^ XVI. évfolyam, 8. Mára. ASBECK MKI.I~ 3ÓNŐ LLŐADÁSA A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Külügyi Társaság ma delucáii hat orrkor rendkivül látogatott ülést tartott, amelyen Asbock Mollino bárónő, a társaság holland vondégo, a dunai medence kérdéséröl tartott előadást. A nagyszámú előkelő közönség soraiban a többi között jelon voltak: József Forenc dr.királyi herceg, Anna királyi horccgasszony,Lukács György, Földes Béla, Ambrózy Gyula kabinetirodai osztályfőnök, Huzolla Tivadar egyetemi tanár, Guilloaume Árpádné és még sokan, B o r z o v i c z y Albert az elnöki székből meleg hangon üdvözölte az előadót és áéltatta kiváló publicisztikai tevékenységét e Asbock bárónő előrebocsátotta,hogy a dunai medence kérdésének két egymással Összefüggő oldala van; az egyik politikai, a másik gazdasági. Véleménye szerint a kérdés politikai oldala előbbrevaló a gazdaságinál és a politikai rendezés előfeltétele a gazdasági rendezésnek,; Azt a nyomort és zűrzavart, .amely a dunai medencében uralkodik, a dunai népek politikai egyenetlenkodése okozza; ennek csupán egy igazságos politikai rendezés vethet véget, A mai állapot fennmaradása egész Európát veszélyezteti, éppen ezért az orvoslás nem helyi kérdés, hanem európai • kérdés, amely valamennyi európai népet érdekel. A politika előbbrovalóságának igazolásául utalt Briand,néhai francia külügymi ni sztornók azfcurópai szövetség megalakitása tárgyában előterjesztett tervezetére, amelyben Briand is abból indult ki, hogy a gazdasági kérdést alá kell rjndelni a politikai kérdésnek. Ugyanerre a megállapításra jutottak a megkérdőzott szakértők is, akik szintén azt mondták, hogy Középeurópa jelenlegi betegsége politikai természetű és a gazdasági baj ck uBUpán következményei a politikai bajoknak 0 Kétszereson áll ez a tétel Magyarországra nézyo, Magyarország visszautasít a Duna modenc éke n minden gazda-ági együttniüködést mindaddig, amig politikai téren nem szol. gáltatnak neki .igazságöt, Magyarország nagy ütőkártyája saját földrajzi helyzete, amely niüdlg döntő szerepet játszott tört.éneimében n Magyarország a népei: összekötő útjainak középpontjában állva, mellőzhetetlen tényezője a dunai kérdés rendezésének. Addig nem lehet a Duna medencéjében helyreállítani a normális állapotokat, amig nem biztositják e medence népeinek normális érintkezését, Mindezekből az előadó arra a következtetésre jut,hogy feltétlenül szükség van a dunai medence mai politikai berendezésének átalakítására. A békés átalakításnak egyedüli módja a rovizió, amely viszont mellőzhetetlen előfoltétole a dunai államok gazdasági tömörítésének,A revizió ellenségei szándékosan meg akarják téveszteni a világot és azt hirdetik, hogy a revizió egyértelmű a háborúval,Álláspontja az, hogy éppen ellenkezőleg, a rovizió a békét biztositja, raert lehetővé teszi a politikai ellentétek békés szabályozását. Kiváló francia jogtudósok , igy Fauchillo és Le Fur fejtegetéseire hivatkozva kifejtette, hogy sommiféle szerződés sem lehet örökéletű. Jogi alaptétel, hogy meg kell változtatni az olyan szorződlést, amelynek alapfeltételei a viszonyok módosulása következtében megváltoztak, j Az előadó részletesen boncolta ezután a Népszövetség alapokmányának rendelkezéseit és nyomatékosan hangoztatta,hogy az alapokmány kitűnő eszköze lenne a nemzetközi igazságnak,ha nem állitaná fel az egyhangúság követelményét. Ha azt akarják,hogy a Népszövetség valóban üdvös munkát végezzen, akkor elsősorban az Jegyhangúságra vonatkozó rendszabályt kell megváltoztatni,;,, területi változtatások tekintetében az alapokmány két cikkelyt tartalmazj a 10. és 19. cikkelyt, Akik ellenzik a területi változtatásokat, azok a 10.cikkelyre hivatkoznak és azt ellentétbe állítják a 19 „cikke Ily ol 0 A 10. cikkelynejk azonban az a lényege,hogy a Népszövetség minden külső t ámadás ellen .'garantálj a a tagállamok területi épségét, Ebtoön a szakaszban" tehát a ^tagállamok kötelezik magukat,hogy bem /// folyamodnak or >szakhoz és nem háborúskodnak, A lO.szaiasz, mint Lalouol r , kiváló nemzetközi jOgás2 mondja, q területi hóditást tiltja el, de nem zárja ki a határok mődositísát és ; nem az a célja, hogy mozdul' . xanul megrögzítse az 1919.évi területi állapotokat, /folyt, köv./ ,,A, T Í„
