Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2
1934-01-11 [090]
K é í Ír a t 4 Nyolcadik kiadás, Budapest, 1934 6 január 11, XVI, évfolyam 8, szám* /Asbock Meliino "bárónő előadása a Külügyi T ár sas áaban. Foly t a tás, 1J Erre az álláspontra helyezkedett maga a Népszövetség is,amennyiben az alapokmány módositásáról tárgyaló bizottság 1921,szeptember 9-én értelmező nyilatkozatot tett közzé,amely a következőket mondja: n A 10, cikkely célja nem az, hogy örököséé tegyék a békeszerződések idejében fennállott területi és politikai berendezést, Ezim a berendezésen különböző törvényes eszközökkel lehet módositani«Az alapokmány maga is helyt ad ennek a lőhetőségnek" 0 Minthogy a 10,cikkely kizárja az erőszakos eszközök alkalmazását, természetszerű következmény, hogy a 19,cikkelyben az alapokmány megadja az egyéb - vagyis békés - revizió lehetőségét c Akik a reviziós követeléseket casjcS bellinek minősitik, azok szembehelyezkednek magával az alapokmánnyal,, amely kifejezetten kimondja, hogy senkisem tekintheti casus bellintek- a tagállamok közt felmerülő esetleges viszályokat és hogy minden olyan viszályt, amely szakitással fenyeget,döntőbíráskodás, vagy birósági szabályozás, vagy tanácsülés elé kell terjeszteni e Kiemelte, hogy a békés szabályzással biztosítandó ellentétek között az alapokmány 13 c cikkelyének a 2,bekezdése értelmében kifejezetten ott szerepelnek azok az ellentétek, amelyek valamely szerződés eltérő értelmezéséből származnak,. Aki visszautasítja a revíziót, az nemzetközi szerződést szeg megp Emlékeztet arra, hogy a revizió lehetőségét előre szánbavetto Millerand kísérőlevele; előre látta Briand is, aki a ratifikációs vita alkalmával kijelentette,hogy a trianoni szerződés nem tökéletes és az abban megállapított határvonal nem tokinthető véglegesnek 0 Hasonló felfogást vallott l'acaaryk is, aki 1918-ban Washingtonban "Az uj Európa"cimmen megjelent könyvében ugy nyilatkozott, hogy azok a néprajzi határok, amelyeket a béboru viharai után vontak meg, bizonyos esetekben csak ideiglenes jellegűek; mihelyt az államok megszilárdultak és elfogadták a népek önrendelkezési jogát, szükségszerűen bekövetkezik a határok kiigazítása. Nyomatékosan hangoztatta a továbbiakban, hogy a népek önrendelkezési jogának tiszteletbentartésa nemzetközi kötelezettség© Hivatkozott Wilson 1917«évi január 22-iki , 1918.évi január 8-iki, 1918,évi február 11-iki és 1918 0 évi július 4-iki ünnepélyes nyilatkozataira^amelyek nemcsak őt kötelezik, hanem a szövetséges államok mindé gyíkét „Európába Utazása előtt 1918*decomber 2-án V/ilson újból kijelentette.hogy • a szövetséges állomok elfogadták a béke alapjául azokat a feltételeket, amelyeket a kongresszusban kifejtett és amelyekhez a központi hatalmak már hozzáj árultak 0 Nyilatkozatát megerősítik Lloyd George ós Aaquith kijelentései, A szövetsógeskezi parlamenti bizortság francia,,angol, olasz és belga osztályai szintén határozatban mondották ki,hogy Európa' uj jáópitésében a nemzetiségi elvből kell kiindulni és ugyanakkor számot kell vetnünk a nép . önrendelkezési jogával, Poincaro a békeszerződés tárgyalásainak megnyitása alkalmával ugyancsak a népek önrendelkezési jogának tiszteletbentartását hangoztatta 0 Apponyi Albert gróf a legfelsőbb béketanács előtt tartott beszédében nem kért egyebet, mint ennek az olvnek az a lka Imaz ás á t „ Ez ünnepélyes nyilatkozatok ellenére Magyarország számára nem engedélyezték a népszavazást, holott Németország és Ausztria több vitás területének sorsát népszavazásra bizták. Az előadó kimutatta ezután, hogy az a reviziós programm,ame| lyet Bethl-n István gróf Londonban kif ejetfrtet ? teljes összia ngban'áll 1 mindazzal r amit Apponyi Albert gróf annak idején Parisban előterjesztett, /folytc köv,/
