Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1
1933-11-06 [087]
MAGYAR ORSZÁGOS TTTDőS Tm 6 Kézirat. Hetedik kiadás. Budapest, 1933. november 6. XV. évfolyam, 251,szám, EGYHÁZI HÍREK /Ravasz László püspök miskolci beszéde: "A magyar sors mérlege". Folyt. 2,/ - Pégen csupán a templom, az iskola és a család formálta az emberi lelket, mondotta Szabó Imre esperes, - ma sfclnto mindezek fölibe nőtt három uj hatalom: a sajtó, a rádió és a film... Mi a Jézus Krisztusért akarunk újságot Írni, a Jézus országának a magyar szivekbe való bevonulós áér t, P ó S a Péter miskoloi lelkész, alsóborsodi esperes zárószaval következtek, s a miskolci társadalom nevében megköszönte Ravasz, püspöknek, hogy újból felfokozta a lelkek reménységét. A Himnusszal végződött az ünnep. Délután volt a konferencia zárógyülése. "Üzenet és visszhang" clmmol Farkas István püspök foglalta össze a kétnapos ÖrkekBaZ tanulságalt és azokra az áldásokra mutatott, amelyek a tanácskozásból'fakadtak, N á d h á z y Bertalan d 1 ósgyőr-vasgyári lelkész beszélt még. Hár om árv a otthon felavatása ogy kis borsodmo gyei községbon. Megelevenedett illusztrácYőja voIVR a v a- s z püspök eszménylség felé terelő igéinek az a néhány kis parasztház, amelyet a Miskolctól nem mo3sze fekvő Hejöpa pi községben keresett fel vasárnap délután a püspök ós kísérete. Árva-etthonokul ajánlott tik fel ezeket az épületeket egyszerű, 3zogény emberek, - az ezerkétszáz-lelkes apró falucskában egymásután hármat, hogy Borsodmegye árviz-, aszály- és jégverés«°sujtotta ' szonyu inségébón legalább az Isten kiesinyöinek, az elhagyott gyermekeknek legyen fwdelük. - Az olső: az"Erzsebet-áJjvaház" előtt, amelyet egy Gulyás _ Erzsébet na\a asszony ajándékozott és aki mindjárt maga vállalta öl c gyermekek gondozását is, B o n k e József, a falu papja és'N y 1 1 a s Ferenc főszolgabíró üdvözölték a püspököt. Kicsi leányok, fiuk, plrcohirozóses fehér "vászonruhácskájUicban sereglettek ezután a püspök köré és'édesen gügyögő, együgyű szavakban rebegték el hálájukat jóit jvő'L iránt« A három árvaházban, amelyhoz rövidesen egy negyedik ls csatlakozik, - az egyiket egészen modem gyermokgondozásl elvek 3zerlnt rendezték be ~, mintegy hatvan gyermek talál fészket. A tomplomba vonult az egész társaság és ( az alkonybaboruló boltlvoi alatt előbb V a s s Vlnoe dr. keos-emóti lelkész Bibliát olvasott, imádkozott, azután R a v a s z László dr. püspök János evangéliuma IX. részének .1-3. versel alapján megrázó prédikációt mondott: - Egyike az ember legnagyobb vágyainak, hogy belessen az ablakon: hogy^megláösa Istent a műhelyben, hogy meglássa, hogyan szépíti Isten a világot,.. Az első lépés bizony nagyon szomorú ehhez, egyszer csak egy dolgos apa, vagy anya előtt ólhomályododik a viléig és könnyfátyolos szemmel^plllant apró gyermekolro, akik közül az ogylk alig futos, a másik karonülő, a harmadik som ment még'ls lólába; én kis cselédeim, ml lesz veletek, ha én eltávozom közületek.». A magyar ember tudja, hogy meghalni nem fáj, de fáj itthagyni gyermeket, özvegyet, elválni ettől a világtól azért, hogy árva maradjon utánunk... És akkor ott abban a hajlékbán egyszerre csak kiterítve fokszik a soha meg nem álló apa,óagy anya, s koporsója körül talán a gyermekei játszanak, nem tudják még, hogy'milyen bánat érte őket, talán bújócskát járnak a Szent Mihály lova körül, talán a szemfedő csipkéibe takarják bele nevető arcukat,.. Egy nagy angol iró mondta:Amlg ogy árvagyermek sir a vilégon. addig nem lehet jónak nevezni ezt a világot... - És megjelenik a földön a nagy ellentmondás- a nagy tanácstalanság, a nagy Miért, Hlndannylan azt gondolnánk, hogy egy olyan nagy szeretet, bölcsesség. Aki teremtette'a világot^ Aki teremtette az apai gondot, nem veszi el ezt a nagy ajándékot, « mi azt gondolnánk földi értelemmel, hogy az árvag yermek cáfolata á Gondv iaeX&andfcj ellenérv az Isten örök szeretetével szemben. Kl a védője, oltalnazója, táplálója ennek az árvának? Mindenki? Jaj, testvéreim, mindenki annyi, mint senki, amit mindenki tud, azt sönkisem tudja, amit mindenkinek meg kell csinálni, az- s akisem csinálja. /Folytatása következik/