Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-06 [087]

MAGYAR ORSZAGOS TUDÓSÍTÓ K é z i r a Nyolcad i Ic k 1 a d á s Budapest, 1933 nloir ember 6-án XV. évfolyam, 251. szám . EGYHÁZI KIREK /Ravasz László püspök miskolci bos zédc: "A magyar sors mérlege". Folyt. 3 . / - Ki veszi fel az árva gondját? Akkor történik meg az olső csoda, emberek jelentkeznek és azt mondják: én. Es amint ezt a 3zót kimondották, akkor egyszerre kezd szépülni a világ, azzal, hogy elhallgat az árva sírása és a'ma,krancoe gyermek a ringató ölben, először, mélyen, igazán clszcnderül. Es egy porladó apai és anyai szivro valami nagy békesség hull, egy távoli akácfás temetőben nem tudjuk hogyan,.miért lengenek, bókolnak megbékélt akácfák és édes illatok, - onnan, hogy megbékélt szivek porladnak alatta... - Ha most azt kérdeznék tőlem, melyik cjieg3zobb község ma Magyaror3z;.gon, azt mondanám, hogy Hojőpapi, mert itt három kis árvaház van. Ravasz püspök azután az árvagondozási munka ir ányitójá.t, az Országos Református Szeretotszövétség vezérét: K i s 3 Feronó dr. debreconi egyetemi profosszort omliti, "aki rátette élete alkonyát, hogy a kicsinyeké logyen,akinek jósáiga ragad, árad a beszédjéből, szuggoszt ló ja megy tovább, elkiáltott 3zava ftom tér vissza üresen, aranyfények U3snak a levegőben, amerre ő elmegy".,. így folytatja Ravasz püspök: - így láthatjuk azt, hogy Isten, amikor szomorúságot és bánatot látszik szegezni, alkalmat szoroz az © gyermekeinek jóságra^ szolgálatra, áldozatra, Es akkor értjük meg azt, hogy milyen természetes, hogy a világon a legnagyobb fájdalom: a Golgota keresztjén elmondott fájdalom volt a legnagyobb örömnek örökös forrása,akkor értjük meg a Megváltó Szeretet mélységét, hogy valaki odaadta életét órottünk, hogy mi éljünk, meghalt az-írt, hogy 3 oka ka fc örök életre vigyen,-. •» Szabó Imre esperes imádkozott, hogy "minden esztendő-' bon, minden faluban legalább egy-egy kéve buza a klc3Íny'árváknak jusson, nindefcfáról legalább egy-egy szem gyümölcs", "könyörgünk^, hogy a sok-sok ezer kicsiny magyar árva el no vesszen ebben a zordon időben, amely lolkeket eszik és emberi testeken gázol keresztül". Farkasfalvi Farkas Géza főgondnok az Urasztala mellől állott fel és könnyeivel küzdve kert áldást az Országos Református Szeretetszövetség hejőpapii intézményeire, s átadta az egyházkerület püspökének,F a r k a s Istvánnak köszöntését, majd P ó s a Pétor, az illotékEs alsóborsodi egyházmegye esperese beszólt, az Isteni kegyelmet kérte "a Szeretotszövétség apostolára, a magyar református' árvák földi atyjára"; Kiss Foronc dr. debreoeni egyetemi tanárra, /MOT/F, "AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS A REFORMÁTUS KElföSZTYENSÉG," Ezzel a gyűjtőcímmel tegnap, vasárnap előadássorozatot kezdett a budapesti Skót Misszió, Vörösmarty-utoai épületének termében. Az első. előadást - amelyet minden hónap első vasárnapján kövot a többi -F o r g ács Gyula, a Misszió'lntézet1 lelkésze tartotta, történeti visszapillantást vetve a kérdésre. Ugy a maga, mint a többi meghívott szónok nevébon kijelentette, hogy a problémát az ősi kálvinista hagyományoknak megfelelően, minden elfogultság, do minden szépítés nélkül/. Isten kijelentésének világosságában óhajtják megvizsgálni. Rámutatott azután arra, hogy kerülni kell minden általánosítást. Nem mondhatjuk, hogy minden keresztyén gyűlöl minden zsidót, sem azt, hogy minden zsidó gyűlöl minden keresztyént. Az istenfélő keresztyének éppúgy, mint az istenfélő zsidók egyaránt komolyan veszik az Isteni parancsot; Szeresd felebarátodat, mint magadat, s egyaránt fájlalják, hogy ez a gyűlölség fennáll és századokon keresztül újra és újra felújul, mint például most egy nagy államban, ahol nemcsak a zsidókat, hanem'a keresztyénné lotteket(iildözik. L» - A gyűlölség, mondotta tovább Forgács lelkész, nem engesztelhető ki olymódon, hogy közönyösen megyünk cl mellette, sem ugy, hogy ak r jobbról, ak r balról olajat öntünk reá önvédelem elmén. Hanem csak ugy, ha az istenfélő zsidók és keresztyének komolyan felkutatják a gyűlölség okait, gyökereit és annak megfelelő orvosságot koresnek, /Folytatása következik/