Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3

1933-10-25 [086]

---ZU GRÓF CSEKONICS IVÁN ÜGY. /l. folytatás./ hosszas tanácskozás után hirdette ki Töreky elnök a határozatot, amelylyel a törvényszék a bizonyítási indítványokat a te egész vonalon elutasította, részint azért, mert - a Csekonics gróf követi működésével kap ceolatos tényállításokat a megjelölt bizonyítékokkal nem lehet igi zolni, részint pedig amiatt, mert a tényállítások egy része Csekonics gróf á£Llitólagos gazdasági szereplésével kapcsolatosak és főként a Lengyel Ma#* gyar Kereskedelmi Kamarára vonatkoznak; ez utóbbiak miatt a gróf nem lphet fel sértettként. Ezután vitéz Széchy István kir. ügyész mondott vádbeszédefe, amelyben arra utalt, hogy a bizonyítás egyébként sem járhatott volna si- ., körrel, mert Csekonics gróf magas lengyel kitüntetései éppen azt bizonyítják, hogy a gróf, mint varsói magyar követ mindenkor hivatása magaslatán állott. - Dr. Andrásay Ernő védő főként az enyhitö körülményekre mutatóttjrá, hangoztatta, hogy a vádlottat cikke megírásakor a közérdek szolgalata vezette, Vukov különben is a megszállott területen a magyar kisebbség védelmében évekkel ezelőtt rendkivül súlyos vántalmazásókat volt kénytelen elszenvedni, mindenkori hazafias magatartását tisztes szegénysége is igazolja. A törvényszék Vukov Lukácsot bűnösnek mondótta ki sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért a 92-enyhitőszakasz alkalmazásával 5oo pengő pénzbüntetésre itélte. Az Ítélethez fűzött megokol ás rámutat, hogy a cikknek a Magyar Lengyel Kereskedelmi Kamarára vonatkozó részei valójában nem érintik Csekonics Iván gróf személyét, illetve működését, - emiatt tehát a vádlott bűnösségét nem lehetett megállapítani. Ellenben amit a vádlott a gróf követi működésével kapcso latban irt, azok a rendkivel súlyos tényállítások, amelyek nem nyertek, bizonyítást, alkalmasok arra, hegy valóságiik esetén a sértettet közmegvetésnek tegyék ki. Enyhítő szempontnak vette a törvényszék azt, hogy a vádlott főként politikai szempontból mondott birálatot a követ ténykedései felett. A vádlott és védője fellebbeztek, a kir, ügyész az Ítéletet tudomása 1 vette . /MOT/KY. TRETTINA JENŐ BOCSÁNATOT KERT BÁRÓ SZTERÉNYI JoZSáFTÖL. Trettihő Jenő hírlapíró ellen - az egyik a Magyarságban megjelent cik ke miatt - báró Szterényi József v.b.t.t. ny. miniszter sajtó rágalma a zási port indított. Az ügyet mára tűzte ki fő tárgyalásra a büntető törvényszék Töreky-tanácsa, ahol a kö záródat vitéz Széchy István kir, ügyész képviselte, a sértettet dr. Vajda Ödön, a vádlottat pedig dr. Heves Laj os ügyvéd képviselte. Mielőtt az ügy érdemleges tárgyalására került volna sor, Trettina Jcnó felállott a vádlottak padból és Írásos nyilatkozatot olvasott fel, amely többek között hangoztatja, hogy a cikk megjelenése óta meggyőződött arról, hogy az Imperiál Vegyész! Müvekkel kap csolatban - Szterényi József báróra vonatkozó - tényállításai nem fedik a valóságot. Szterényi báró ugyanis régóta foglalkozik szénlepárol 1-kssal, az említett vállalat elnökségéről pedig már akkor lemondott, amikor országgyűlési képviselővé megválasztották. A cikk egyik másik tényállítására vonatkozólag kijelenti, hogy tudomása szerint Szterényi báró saját maga azonnal megtette a szükséges lépéseket, araennyiben a .rdéses névtelen levelet nyomban eljuttatta a csendörökhöz. A talpfa ügybe n Szterényi Józsefnek se .miféle szerepe sem volt; a tej ügyi vállalat elnökségét p alig egyenesén korra ánymeghivásra vállalta. Mindezekért - hangzott Trettina nyilatkozata - "a legmélyebb sajnálatomat fejezem ki és 'az alaptalanul illetett Szt ..rényi József bárótól tisztelettel bocsánatot kérek." Vajda Ödön dr Szterényi báró jogi képviselője nyilatkozott ozt követoleg. Hangoztatta, hogy a vádlott súlyos állításokkal illette ugyan a sértettet, de itt most loyális bocs ánatkéró nyilatkozatot tett. Ha adatait előbb veti revízió alá, akkor elkerülhette volna ezt a szituációt, így azonban a sajteper folytatásának a sértett szempontjából további céíja nincs, Szterényi beró a felolvasott nyilatkozatot elégtételül elfogadja. /Folyt. köv./KY.