Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3

1933-09-21 [085]

Budapest, 1933. szeptember 21. XV. évfolyam, 214. szára. EGYHÁZI HÍREK BENEDEK SANEOR ÉRDEK3S BESZÉDE A REFORMÁTUS PAFI CSALADOK ERKÖ'JCSEINEK VÉLELMÉBEN. Éles kritika epy eryházi gyűlésen Szatő Fái "lapok, Vasárnapd!:" oimü regényéről. Szekszárd,'szeptember 21. A tolnai református egyházm gye ma, csütörtökön tartotta Szekszárdon rendes úvi közgyűlését, amelyet általános érdekességüvé tett a gondnoknak, a magyar'közélet egyik legtiszteltebb, nagysúlyú alakjának, B e n e d e 1: Sándor ny. közigazgatási bírósági másodelnöknek egyházi gyűléseken valóban szokatlan témájú elnöki megnyit-e ja* Benedek Sándor élesén polemizált ugyanis az ismert földmivos-iró, a református Szabó Pál i nemrég megjelent regényének a papi családokat mélyen sértő: általánosító beállításával. C- i 1 i c z e Sándor esperes-elnök imája után az ősz egyházmegyei gondnok bevezetője;ben a következőket mondotta: - Boldogult Darányi Ignác, dunamelléki egyházkerületünk nagynevű fo gondnok a, a budapesti hittudományi főiskola félszázados évfordulóján tartott meg nyitót eszed éb en hangsúlyozta volt, hogy egyházunk jövője attól függ, mennyiben számithatunk olyan papokra, akik felgogják és megértik a maguk nagy hivatását, s eszerint élnek és cselekszenek. E bölcs szavak nagy fontossára m.'."inkább kidomborodott a háború óta. Ma nemcsak sebeket, de sziveket is k:;il gyógyítani, hiszen elemi erővel törtet ?lore a társadalmi, és gazdasági válság, a megélhetés roskasztó terhei megingatják magát a val"• ásos hitet és gyík orlatilag kezd érvényesülni Marxnak az a kijelentése,hogy "a sse•:éilység és nyomor érleli a mi búzánkat". -A mi papjaink kötelességeit zsinati törvények határozzák meg, a társadalmi-és magánéletre vonatkozólag, is. Megkövetelik, hogy a lelkészek családi életükkel is pldát adjanak, s gyermekeik egyház ias neveléséten a hivéknek példányképül szolgáljanak. Az egyházi törvények ennek a jogszabálynak betartását szigorú fegyelmi büntetésekkel ellenőrzik. És ez a szigor igazolva van a családi élet vallási és társadalmi jelentőségével. - Közéletünknek egy kimagasló alakja, akit a nöt.lenségi tilalom elzárt a családalapítás lehetőségétől, de aki bölcsen és bátran mondott ki nagy igazságokat: C s ernoch János, Magyarország néhai hercegprímása állapította mer;, hogy "a család a társadalom sejtje, az állam gyökere, a nemzet ereje, a faj büszkesége, ' az erények tűzhelye, a női nem oltalma, a testi és lelki egészség crheíye" - A történelem bizonyltja, úgymond tovább Benedek Sándor, hogy a mi papjaink hiven telj --oltottuk és teljesitik ma is lelkészi, polgári és családapai kötelességüket. A lelké sz ivadék okb él kerülnek ki a középoszt;; \y legértékesebb elemei, állapítottam már meg egyszer régebben'magam is. * Ez a '• tény^v. szont kötelez engem arra, hogy szépirodalmunknak egy sajnálatos és fenti meg állapításommal ellentétes jelenségével itt, az elnöki székben foglalkozzam, - Azokat a regényeket értem, amelyek ferde világításban mutatják be a református papokat és családjaikat, úgymond ^enedek Sándor és mindékelőtc idézi Móricz Zsigmondnak és Szabó Dezsőnek még 1920-ban,a i rotestáns Sz emlé"-ben közölt "Magyarázó leveleit, amelyek a felzúdult református közvél em Ínyt bizonyos nyugvópontra hozták" ."Ujabb an azonban Szab o Pál, a nagv hirre kapott biharugral református földmives- . || iró "r apok,Vasárnapok 1 c imü regénye felélesztette a hamu alatt lappangó tüzet , E regény igazságtalan torzitásait nemcsak az egyházi-y hanem a napilapok is erélyesen m gcáfolják, az ORLE minapi közgyűlése alkalmával pedig B e r e c z k y Aiéerj budapesti lelkész, "A református papné és papleány a háború utáni magyar irodalomtan" cimmel az egész kérdést felölelő, kitűnő . előadást jartett." ~ /Folyt,köv./