Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3

1933-09-21 [085]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Közirat. Harmadik kiadás Budapest, 1935. szeptember 21. TV. évfolyan, 214, szám. EGYHÁZI HÍREK % /Benedek Sándor érdekes beszéde a református papi családok erkölcseinek vé­delmében. Folytatás. / - A külföldi regényirodalom a romlott kor Ízléséhez elősze­retettel alkalmazkodik, -folytatta feltűnően érdekes kritikáját Benedek Sándoi A napoktan olvastam egy tanulmányt a "Magyar Szemle"-ben az amerikai iroda­lomról, s eszerint az ottani regények túlnyomó részének tárgya az alkohol, a nimfomániás no és a nemi élet kicsapongása. Egy francia tudós, nő-szerzők összesei? nyolcvan regényéről készített statisztikát és eszerint nem keve­sebb, mint - női kézből származó - tizenhét regény a házasságot túlhaladott intézményként teszi nevetségessé, tizenegy az elválást dicsőíti, huszonkettő kigúnyolja a hűséges feleséget, huszonhárom a szabadszerclmet vallja, s a többi, röviden szólva, ledér, sőt trágár, Ugy látszik, hogy a református pa­pokat és papi családokat kipellengérező Íróink ezt a külföldi irodain! irányt követik, s. nem a régi magyar regényírókat, köztük a legelsőt, Jókait. Jókai Mór felett, úgymond, a ul nagy püspökünk, Ravasz László tartott emlék­beszédet, s ebből a következő szakaszt idézem csupán: "Jókai Mór gyermeksé­gének legmélyebb benyomásai között ott vannak azok a tépett zs olt árakkord ok, amelyeket özvegy édesanyja rokkapergetés közben szakadatlanul énekelt. A kálvinista kollégium életének legkedvesebb irodalmi megrajzolását ő adta, A falusi református papi élet belső szépségeit és .csodá'a tos hősiességét ő énekelte meg legelőször,, s mindez Ideig a legszebb er.'*^ - Minél kevesebb legyen a bün,. erre törekszik a világi tör­vény. Egyáltalában ne legyen bün, ezt kivanja az egyházi törvény. De ez csak ködkép, amelyet hiába kergetünk, az ember gyarló és eredendő bűnben születik. A bün :I len küzdhet, de a teljes büntalenséget nem-érheti el. Gyö*­nyörüen mondja a francia romantikus iskola nagymestere, Hugó Victor, hogy a bűntelenség nem más, mint az angyalok álma. 5 i z ony ár a az e gy h áz i kö r ö kb en is fo rd ull.a ena k elő kilengések, s a regé nyírónak megvan a z a joga, hogy ezeket a kivételeket is" tollára vegye. - lízen nem is szabad és nem szükséges megbotránkozni, mert nem sérti a lelkészi kar egyetemét, valamint nem sérthette a francia római katholikus egyház lelkészi karát Zola Emil hires regénye, a "ívlouret abbé vét­ke", amelyben a papi nőtlenség ós az'emberi sziv ősjogának robbantó összeüt­közése van mesteri tollal feldolgozva. Szabó Pál regénye azonban egészen r ás. Az erkölcsi fogyatkozásoknak olyan bűnhalmazata, amilyent a "?apok, Vasár­napok" szerzője regényébe becsomagolt, még a nagyvárosok alvilágában is rit­kaság, ds lelkészi családokban egyenesen lehetetlen torzkép. A lelkész ebben a regényben részeges ós hűlje, azzal foglalkozik, hogy MikszáthQaak egy an­golra fordított regényét visszafordítja magyarraj a felesége együgyű, aki mellett a papleányok /mindahárom/ valóságos hotérák> a tanító becstelen alak,- 8 részeges és ledér; a jó falusi nép pedig hasonlít a papi családhoz, brutális, • cinikus, részeges és erkölcstelen; egy jómódú gazda negyvenéves felesége örö.*­kösre vágyó férjét ugy nyugtatja meg, hogy előbb a tanítóval, majd a káplán­nal folytat viszonyt, - Ez ellen a beállítás ellen tiltakozni tisztembon álló kö­telesség. Ez a ferde beállítás sértő a református lelkészi kar egyetemére, amely küzd és szenved a lehetetlen gazdasági viszonyok súlya alatt, sértő a jó kálvinista népre is, amely hihetetlen áldozatkészséggel tartja fenn az erkölcs sziklavárát, a templomot és az iskolát. Ennek a beállításnak ellent­mond a református papi életnek Jókai Mór által ig az olt "belső szépsége és cso­dálatos hősiessége . Ellentmondanak azok a kimagasló egyházi férfiak is J aki­ket műit évi közgyűlésünk óta elvesztettünk, - hangoztatja az egyházi vezér, majd az elmúlt esztendő nagy halottainak magasrendű erkölcsiségével, családi otthonuk példás tisztaságával cáfolja Szabó Fái regényének általánosításai'. <Waado figyelemmel,- végül hosszas helyesléssel fogadta a köz­gyűlés Benedek Sándor fejtegetéseit, majd Gilicfe esperes rámutatott, milyen lg nagy értéket bir az egyház és a nemzeti társadalom is Benedek Sándorban, aki . FjL aggastyán-kora ellenére, bámulatos élénkséggel érdeklődik a napi '* pfélet minden eseménye iránt és nem kevesebb, mint öt egyházi fórumon ví§ez ne­• y hezen felbecsülhető szolgálatokat. A továbbiakban az esperes! évi munka jelen­tés hangzott el, majd melegen üdvözlőitek az egyházmegyének hosszú idő óta fá­radhatatlanul tevékeny világi tanác'sb iráját, Hagymás sy Zoltán dr.­t, akit leg­utóbb neveztek ki Tolnamegye főispánjává. Még belső ügyeket tárgyaltak./MOl'/F,

Next

/
Oldalképek
Tartalom