Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/2

1933-09-14 [048]

--- láÉGLEG ELUTASÍTOTTÁK 60.000 PENGŐS KERESETÉVEL AZ ORVOSTANHALLGA­TÓT, AKINEK NEM NOSZTRIFIKALTÁK A DIPLOMÁJÁT. Kupferstein Márton orvostanhallgató évekkel ezelőtt hat szemesztert hallgatott a budapesti tudományegyetemen, majd 192o-ban Bécsben foly­tatta tanulmányait s ott is nyert orvosi diplomát. A volt orvostanhall­gató mintegy tiz évvel ezelőtt kérvényt intézett a budapesti tudomány­egyetem rektorához orvosi diplomájának nosztrifikálása iránt, de kér­vényét arra való utalással, hogy a kommün idején tanusitott magatartá­sa miatt a magyar egyetemeiéről kizárták, a rektor elutasította. Kupfer­stein fellebbezett, hangoztatta, hogy a hazai egyetemekről történt ki­zárása az ő meghallgatása nélkül történt, a kizáratás időpontjában kü­lönben sem volt már a budapesti egyetem hallgatója. Ezenfelül azt is tagadásba vette, hogy a kommünbe n bármily formában is résztvett volna. A benyújtott fellebbezés nem vezetett sikerre, mire Kupferstein Márton hatvanezer pengős kártérítésért polgári pert indított a kincstár ellen. A kincstár jogi képviselője a pör során elsősorban is azzal érvelt, hogy az ilyfajta kérdések fclülbirálata nem tartozhatik a birói ható­ságok jogkörébe; egyetlen biróság sem bocsatkozhatik annak vizsgálatáé­ba, hogy valamelyik miniszteriális hatóság törvényellenesen járt-e el. Ennek a pergátló kifogásnak azonban a bíróságok nem adtak helyt s ig^ a budapesti kir. törvényszék érdemben foglalkozott az érdekes kereset­tel. A lefolytatott bizonyító eljárás adatai alapján az elsőfokú biró­ság Kupfersteint keresetével elüta^si totta s az Ítélet rámutatott, hogy a kultuszminiszter disz krédónál is jogai közé tartozik annak meg­állapítása, kinek adja meg a diplomanosztrifikálás kedvezményét. A királyi tábla másodfokon ugyancsak elutasította Kupfer­stein keresetét, azzal a megokolással, hogy az autonóm fegyelmi sza­bályzattal rendelkező tudományegyetem valamely határozatának felülbirá­lata nem lehet a polgári biróságok feladata. A kúria Térffi-tanácsa, Koós Emil kúriai biró előadásában ma foglalkozott végső fokon a porról. A legfelsőbb biróság az alsóbirósági Ítéleteket indokaiknál fogva jog­erősen helybenhagyta, annak hozzáadásával, hogy az egyetem önkormány­zata részéről, vagy a miniszteriális másodfokú hatóság részéről az ügy­ben semmiféle szabálytalanság sem történt. /MOT/ Ky. EGYÉVI BÖRTÖNRE SÚLYOSBÍTOTTÁK A SZURKÁLÓ LEGÉNY BÜNTETÉSÉ T. Sándor Fái huszonhétéves jászfényszarui gazdálkodó a mult év juliusá­nak egyik napján Pál Vencel nevü társával - közös- kocsin igyekezett hazafelé a szolnoki országos vásárról. A két fiatal legény útközben betért az egyik útszéli csárdába s az ott talált ismerős fiatal gazdák­kal italozni kezdtek. Már-már valamennyien felöntöttek a garatra, ami­kor Szaszkó András gazdálkodó félreértette Pál Vencel mozdulatét, fől­apot t egy széket és azzal Pál Vencelre támadt. Sándor Pál barátját meg védendő* közéjük ugrott, kicsavarta Szaszkó András közéből a széket és eközben a f öldreteritet te a szangvinikus f iatalembert. Erre Szaszkó Pál, Szaszkó András testvérbátyja lépett közbe s látva öccse szoronga­tott helyzetét, Sándor Pálnak támadt. Sándor Pál kikapta a közelben álldogáló Pál Vencel kezéből annak zsebkését s azzal hatalmas erővel ujabb támadója: Szaszkó Pál felé döfött. A lendületes szúrás Szaszkó Pált a hasán érte, a legény hónapokig lebegett élet-halál közt a szol­noki kórházban s csak gondos ápolással sikerült megmenteni az életnek. - A szolnoki törvényszék emberölésre irányuló szándékot nem talált s ezért Sándor Pált súlyos testi sértés bűntettéért hathónapi börtönre Ítélte. A tábla Kállay-tanácsa azonban most erős felindulásban elkö­vetett szándékos emberölés bűntettének kisérlete miatt egyévi börtön­re súlyosbította Sándor Pál büntetését. A felbujtói bűnrészességgel vá­dolt Pál Vencelt bizonyítékok hijján mind a két fórum felmentette ./MOT/ Ky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom