Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/1
1933-09-06 [083]
-— A MINDKÉT LÁBARA NYOMORÉK VILLAMOSUTASNAK CSAK ABBAN AZ ESETBEN Jé ' BALESETI KÁRTÉRÍTÉS, HA KÍSÉRŐVEL UTAZIK. Rendi:ívül érdekes baleseti kártérítési pört tárgyalt na a királyi Ítélőtábla Tornássy Lambert-tanácsa, Özv .Aüba rnann Istvánná mindkét lábára sánta, tankon jár 0 koldusasszony az 1932 januárjának egyik napján fel akart szállni az Andrássy-ut és Vilmos gsászár-ut sarkán, a villamosmegállónál szabályszerűen megállott, 5-ös jelzésű villamoskocsira . A kalauz az előírásnak megfelelően várt a felszálló utasra, aki azonban a villamoskocsi lépcsőjén megcsúszott, lezuhant és súlyos külső és belső sérüléseket szenvedett. Aubermanné a balesetéből kifolyóan életjáradék megítélése iránt, baleseti kártéritéfci pört inditott a BESZKART ellen., amelyet azonban a budapesti törvényszék első fokon elutasított. Az idos asszony fellebbezett s jogi képviselője a kir. tábla Tormássy Lambert-tanácsa előtt, a mai napon megtartott fellebbviteli tárgyaláson, azzal érvalt, hogy a villamosvasút kártérítéssel tartozik, mert a felszállás :özöt,n történt véletlen balesetért a vasútnak kell f.lclnic. A BESZKART ügyésze ezzel szemben a táblai tárgyaláson úrra mar.atott rá, hogy a baleset kizárólag a felperes gondatlanságából, illetve hibájából következett be. Aubermannénak ugyanis - a BESZKART ügyészének érvelése sz.rint - számolnia kellett azzal, hogy nyomorék lábaival egyedül nem bir a villamosra felszállni, tehát kisörorol kellett volna gondoskodnia. Minthogy ezt elmulasztotta, a villamoskocsi megállójánál, az álló villamoson bekövetkezett balesetért a BESZKART nem vállalhat sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget. Beható tanácskozód után a tábla nagyjában és általánosságban magáévá tette az alperesi ügyvéd érvelését ós az elsőfokú, elutasító véghatározatot helybenhagyta. Az Ítélet megokoldsában a tábla kiemelte, hogy a baleset kizárólag a'felperes gondatlan magatartásának volt a következménye, mert nyomorék létére feltétlenül fel kellett volna valakit kérnie a felszállásnál való segítésre, vagy pedig kisérorol kellett volna gondoskodnia. A balesetért semmiképpen sem terhelheti felelősség az alperes vasúttársaságot; ezért a felporost keresetével el kellett utasitani. /MCT/ Ky. KÁRTÉRÍTÉSI POR AZ ÁLLÍTÓLAG ELKALLÓDOTT ORVOSI LATLELET MIATT. Gsézli Lukács volt"fogász löooo pengő erejéig kár téritési pört indított a Magyar Irgalmasrend ellen. Csézlit ugyanis karesete szerint még az 1927 év szeptemberében autóbaleset érte s ezt követően egy hétig az irgalmas rend korházának ápol. sa alatt állott. A volt fogász a baleset "után 16ooo pengős biztositasi összegért polgári pert inditott a Nemzeti Balesetbiztosító r.t. ellen s c per során szüksége volt a korház latleletére, hogy a biróság a látlelet alapján rm g állapithas sa munkaképtelenségét s megítélhesse a kereseti összeget. A látleletet azonban a kórház nem nyújtotta be s igy a törvényszéki orvosszakértö mindössze tiz százalékos munkaképtelenséget állapított meg Gsézli Lukács pőrében, Ezért a volt fogász 3ooo pengőben kiegyezett a biztositó vállalat ,al, de egyidejűleg löooo pengős kátéritési igénnyel lépett fel az irgalmas rend ellenében. - A budapesti kir. törvényszók a koresetet elutasított., azzal a megokolással, hogy a felperes előadása nem fedte mindenben a való helyzetet, mert a látleletet a kórház az előző pörben idejekorán bemutatta s Így a törvényszék kellő alapon állapitotta meg a munkaképesség csökkenésének mórtókét. f tábla most ezt az itóL tet indokainál fogva he 1-rhcnhagyta . /MOT/ Ky .
