Magyar Országos Tudósító, 1933. július/2
1933-07-18 [081]
--- A VACI PÜSPÖK PERNYERTES LETT A 3ZUCS ÁNSZKY HAGYATÉKI ÉRBEN. Szűcs ánszky József folscdabasi földbirtokos még l9o 3-ban megjelent a váci közjegyzőnél ós egy a jándéklevelet állított ki, amelyben 4oo magyar hold kiterjedésű felsődabasi birtokát és lo.ooo koronát tartalmazó betétkönyvét a váci püspökségnek és a főkáptalannak adományozta. Kikötötte, hogy Polsődabason plébániát létesítsenek és ha a 4olooo korona kamataival eléri a 60.000 koronát, akkor ugyanott tomplomot .la építsenek. Az ajándékozás valóságban létre is jött és a birtok, valami ! a betétkönyv is a püspökség birtokába ment át, miután Szűcsánszley felesége, akinek az ingatlanra haszonélvezete volt, szintén meghalt. 1324bon az egyik Szűcs áns zky-rokon. Neme 3 Lászlóné született tettesánszky Gize 11a megtámadta ezt az adományozást és port inditott a váci püs pökség és fökáptalan ellen. Előadta a perben, hogy Szűcs ánszky az adományoz 03 idején aggkori elmegyengeségben szenvedett ós egyébként is különc ember volt, igy tehát adományozása, amely sérti az ő jogait nem lehet érvény:;. A törvényszék egész sereg tm ut hallgatott ki az ügyben és a tanuk között voltak olyanok, akik tényleg megerősítették Nemes Lászlóné állitásatt. Ezek-a tanuk elmondott ák,hogy az elhalt Szűcs ánszky olyan dolgokat csinált .életében, hogy joggal' kéts égbe lehetői vonni beszámíthat óságát. Megtette például azt, hogy teljesen ruhát .1n ul belebujt egy hordóba és onnan ijesztgette a cselédeket. Viszont a tanuk másik része határozottan ugy vallott, hogy az elhalt Szuesáns/) nemhogy elmegyengeségben szenvedett, hanem nagyon is józan, komoly ' megfontolt eiriber volt. A törvényszék végül la elmeszakértőket hallba tott meg, 3Őt ezeknek az orvosoknak a véleményét felterjesztette az igazságügyi orvosi tanácshoz és ezeknek a véleményeknok az alapján a kúria most végső fokon elutasította Nem03 Lászlóné keresetét 3 megáll •• pitotta, hogy a váci püspökségre és fŐkáptalanra történt adományozás jogérvényes . /MOT/ H. A MUNKÁSOK TÚLÓRÁZÁSÁT MINDIGMEG KELL PIZSTMI HA NINCS KÜI ÖN AZ ELLENKEZŐJE KIKÖTVE. A munkások túlórázása ügyében hozott érdekes döntést a tábla Szőke-tanácsa. Mintegy két évvel ezelőtt alakult egy kisebb gyár Budapesten, ahol négy munkás az alapítástól kezdve munkát kapott. A gyár főnöke kezdettől fogva, tehát mintegy két éven át a rendes munkaidőn tul is foglalkoztatta a munkásokat, őzért azonban külön munkadijat nem fizetett, A munkások,csak hogy a gyárat a kezdeti nehézségeken átsegítsék, nem is kértek a túlórázásért külön díjazást. Két év után azonban a gyár forgalma fellendült, mire a munkások előálltak azzal, hogy most már a gyár főnöke füzessé meg részükre is a túlórák dijait. A főnök hivatkozva az eddigi gyakorlatra, megtagadta a munkások kérelmét,mire azok sper utj ái érvényesítették . • • a túlórákért járó igényüket. A tábla végső fokon most mogál la pitotta a munkások igényét azzal az indokolással, hogy azért, mert a munkasok két évig nem követeltek a mai gazdasági pangás idején a túlórád Íjaikat, még nem vesztetté): el az orrcvonatkozó jogaikat és kötelezte a munkaadót a túlóradíjak megfizetésére. /MOT/ H.