Magyar Országos Tudósító, 1933. július/2

1933-07-18 [081]

--- A VACI PÜSPÖK PERNYERTES LETT A 3ZUCS ÁNSZKY HAGYATÉKI ÉRBEN. Szűcs ánszky József folscdabasi földbirtokos még l9o 3-ban megjelent a váci közjegyzőnél ós egy a jándéklevelet állított ki, amelyben 4oo ma­gyar hold kiterjedésű felsődabasi birtokát és lo.ooo koronát tartal­mazó betétkönyvét a váci püspökségnek és a főkáptalannak adományozta. Kikötötte, hogy Polsődabason plébániát létesítsenek és ha a 4olooo ko­rona kamataival eléri a 60.000 koronát, akkor ugyanott tomplomot .la építsenek. Az ajándékozás valóságban létre is jött és a birtok, valami ! a betétkönyv is a püspökség birtokába ment át, miután Szűcsánszley fele­sége, akinek az ingatlanra haszonélvezete volt, szintén meghalt. 1324­bon az egyik Szűcs áns zky-rokon. Neme 3 Lászlóné született tettesánszky Gize 11a megtámadta ezt az adományozást és port inditott a váci püs pök­ség és fökáptalan ellen. Előadta a perben, hogy Szűcs ánszky az adomá­nyoz 03 idején aggkori elmegyengeségben szenvedett ós egyébként is kü­lönc ember volt, igy tehát adományozása, amely sérti az ő jogait nem lehet érvény:;. A törvényszék egész sereg tm ut hallgatott ki az ügy­ben és a tanuk között voltak olyanok, akik tényleg megerősítették Ne­mes Lászlóné állitásatt. Ezek-a tanuk elmondott ák,hogy az elhalt Szű­cs ánszky olyan dolgokat csinált .életében, hogy joggal' kéts égbe lehetői vonni beszámíthat óságát. Megtette például azt, hogy teljesen ruhát .1­n ul belebujt egy hordóba és onnan ijesztgette a cselédeket. Viszont a tanuk másik része határozottan ugy vallott, hogy az elhalt Szuesáns/) nemhogy elmegyengeségben szenvedett, hanem nagyon is józan, komoly ' megfontolt eiriber volt. A törvényszék végül la elmeszakértőket hallba tott meg, 3Őt ezeknek az orvosoknak a véleményét felterjesztette az igazságügyi orvosi tanácshoz és ezeknek a véleményeknok az alapján a kúria most végső fokon elutasította Nem03 Lászlóné keresetét 3 megáll •• pitotta, hogy a váci püspökségre és fŐkáptalanra történt adományozás jogérvényes . /MOT/ H. A MUNKÁSOK TÚLÓRÁZÁSÁT MINDIGMEG KELL PIZSTMI HA NINCS KÜI ÖN AZ ELLENKEZŐJE KIKÖTVE. A munkások túlórázása ügyében hozott érdekes döntést a tábla Szőke-ta­nácsa. Mintegy két évvel ezelőtt alakult egy kisebb gyár Budapesten, ahol négy munkás az alapítástól kezdve munkát kapott. A gyár főnöke kezdettől fogva, tehát mintegy két éven át a rendes munkaidőn tul is foglalkoztatta a munkásokat, őzért azonban külön munkadijat nem fize­tett, A munkások,csak hogy a gyárat a kezdeti nehézségeken átsegítsék, nem is kértek a túlórázásért külön díjazást. Két év után azonban a gyár forgalma fellendült, mire a munkások előálltak azzal, hogy most már a gyár főnöke füzessé meg részükre is a túlórák dijait. A főnök hivatkozva az eddigi gyakorlatra, megtagadta a munkások kérelmét,mi­re azok sper utj ái érvényesítették . • • a túlórákért járó igényü­ket. A tábla végső fokon most mogál la pitotta a munkások igényét az­zal az indokolással, hogy azért, mert a munkasok két évig nem követel­tek a mai gazdasági pangás idején a túlórád Íjaikat, még nem vesztetté): el az orrcvonatkozó jogaikat és kötelezte a munkaadót a túlóradíjak megfizetésére. /MOT/ H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom