Magyar Országos Tudósító, 1933. június/1

1933-06-09 [077]

ZU VE. 3ÉSI lOSTARAELó. /Folytatás a ééik kiadáshoz./ - igy fogtak el - mondja sóhajtva Schaili Sándor. Ezután még az elnök - ' intézeti, né- Í­hány részletkérdést a vádlotthoz, majd Márton Albert elnök befejezi Schaili kihallgatását. Ezután a tanúkihallgatásokra került a sor. /Folyt. köv./KY 77 MOLNÁR-UTCAI RABLA3 /Folyt.6. kiadáshoz./ Rövid tanácskozás után Krayzell Miklós dr. törvényszéki tanács elr.ök kihirdette a törvényszék Ítéletét, mely szerint if j . Tilly Jó­zsefet és Szabó Istvánt rablás bűntettének kísérletében és súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek a törvényszék és mindkettejüket öt-ötévi fegyházra Ítélte. Ifj. Sándor Mihályt mint rablás kísérletének bűntettében' mló bünsegédi bűnrészes t, kétévi fegyházzzal sújtotta a törvényszék. Az itélet indokolása szerint sulyo sbitónak vette a biró­ság, hogy a vádlottak a züllés legmélyebb fokán éltek, a sértett ideg­rendszeri eltévelyedését akarták kihasználni, hogy mindhárman a társa­dalomra közveszélyes egyének. Az itélet ellen a királyi ügyész fellebbezett és indítványoz­ta, hogy a törvényszék az iratokat küldje át a járásbíróságnak, hogy ott a sértett Lukács János dr. ellen fajtalanság miatt az eljárást le­folytathassák. Az itélet ellen fellebbezést jelentettek be a vádlottak és védőik is. /MOT/ P. — ATLASZ GYULA DR; ÜGYVÉD SAJTÓPEREIBEN AZ UJS ÁG IRó£ ELLEN INDULT ELJÁPAST MEGSZÖKTETTE: A TÖRVÉNYSZÉK. Borbély Zoltán hírlapíró a Nemzeti Újság mult év szeptember 6-i.ki szá­mában megírta, hogy a rendőrség letartóztatta Atlasz • Gyula dr. ügyvédet,, akit az Ügyvédi Kamara törölt az ügyvédek névsorából. Atlasz Gyula dr, rágalmazás miatt sajtópert indított a cikkíró ellen és az ügy tárgya­lását mára tűzte ki a büntetőtörvé nyszék Méhe s -tanác aa. A tárgyaláson atlasz Gyula dr, nem jelent meg s minthogy sem a főmagánvádló, sem képviselője nem jelent meg a tárgyaláson, a törvényszék a hirlap­iró ellen indított e Íj árast megszűnte tte . Atlasz Gyula dr. rágalmazás miatt beperelte Pata^ Sándor dr . hírlapírót, a Pester L'luyd munkatár­sát és Tamás Ernőt, a resti Hírlap munkatársát i s« A törvényszék a má­sik két rágalmazási ügy tárgyalását is mára tűzte ki s minthogy a főmagánvádló ésképv is élője nem jelentek meg a tárgyaláson, az ő ügyük­ben is megszüntető határozatot kőzett,. /MOT/ ZU BAKONYIKÉ /Folyt.7. kiadáshoz./ Nagy érdeklődés mellett lép ezután a terembe Sidney Horner, a pör sértettje, akit angol tolmács utján hallgatnak ki„ A kihallgatás azonban meglehetős nehézségekbe ütközik, mert a sértett és a hites an­gol tolmács között többször nézeteltérés van a fordítás hűsége tekinte­tében es Auer Pál dr. ügyvéd, Horner jogi képviselője néhányszor közbe is szól, hogy szerinte a tolmácsolás nem teljesen fedi az angol eredeti vallomást. Horner elmond ja, hogy 1925 évben ismerkedett meg Bakonyinévr" akivel igen benső barátságba került és akit bizonyos mértékben támoga­tott is. Tudta róla, hogy férje van, jóllehet Ő Magyarországon tö\ izben és hosszabb ideig is tartózkodott, a férjjel sohasem találkozót Bakonyiné elbeszélte rfki, hogy férje és közte gyakoriak az ellentétek és közölte vele azt is, hogy el akar válni férjétől. Annál is inkább küldött Bakonyinénak pénzt, mert tudta, hogy férje állás nélkül van. í : ner a leghatározottabban ki jelente tte,hegy a kétezet dollárt nem aján­dékozta cd>a az asszonynak és az ékszereket is csak viselésre adta át. Szerinte a dollárokat letétbe helyezte azzal, hogy ezek csak akkor men­nek Bakony iné t.ula jdenába át, ha egymással házasságra lépnek és esetleg Ő hamarább halna meg, mint az asszony. /Folyt.köv./ Ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom