Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-02 [074]

- -- JOGÁBAN ALL-E A, NEMZETI SZ INHáZNÁK A KAMARA SE INHüZEAN IS >aLöADÁTNIA A MEGVÁSÁROLT SZÍNDARABOT? Salgó Ernő irő és müforditö érdokos szerzői jogbitorlási port t fefc folyamatba a Nemzeti Szinház vezetőségével szemben. Salgó keresetében, amelyet megbizás„..bél Palágyi Róbert dr. ügyvéd nyújtott bc a budapesti kir. törvényszékhez, előadta, hogy még az 19o8 év szeptemberében történt, hogy a Nemzeti szinház akkori igazgatójának utasítására, illetve megbízásából lefordította magyar nyelvre Barric angol iró:"Amihez minden asszony ért" cimü háromfelvonásos vigjátékát. A fordításért annakidején 5oo koronát kapott s a darab előadása tekintetében a szokásoknak megfelelő módon - irásos szerződést kötöttek. A felperes iró állitása szarint, ebben az irásos szerződésben szó som volt arról, hogy a darabot másutt, mint a Nemz. ti színházban is előadhatják. Ennek ellenerő - hangzik a továbbiakban Salgóék kora sete - a Nemzeti szinház évek múlva, az 192o-as években, a forditó megkérdezése nélkül műsorra tűzte és előadatta a kérdéses szinmüvet a Kamaraszínházban is. Ezt a vállalatot ugyanis a Nemzeti színház a koriban alapitotta, intimebb hatású sinmüvek előadása céljából. Salgó Ernő kerése teben, a darabnak a Kamara szinhazban történt ismetelt e10adása miatt, elmaradt szerzői jogdijak elmén 4oo pengő mogitolosét kérte. A budapesti törvényszék, ahol az alp,res Nemzeti szinház igazgatóságát a kincstári ügyészség képviselője képviselte, lényegében helytadott a keresetnek és Salgó Ernő részérc akivánt összeget, porköltséggel együtt megitelte. Az érdekes pör a kir. tábla elé korült, amelynek ¥erncr tanácsa ismételten foglalkozott a kereset felülvizsgálatával. A tábla előtt a felperes müforditó nevében Palágyi Róbert dr. fejtette ki jogi véleményét, amire a Nemz-ti szinház igazgatósága megbízásából dr, Biró Miklós ügyvéd reflektált. Ma hirdette ki a táblai tanács a fellebbezési biróság Ítéletét, amely sz-nnt a tábla az clsöbirösági véghat arozat megsemmisítésével Salgóék koresetét elutasította és egyben a műfordítót 41o pengő perköltségben is elmarasztalta. A táblai itelet megokolása rámutat, hogy az évekkel azelőtt megkötött irásos szerződésben szó som volt arról, hogy a kérdéses színdarabot a Namzoti- szinház csupán a saját helyiségeiben adhatja elo. A felek közöst annakidején ugynevez- tt vállalkozási szerződés -létesült; a felp ros a darab előadási jogát az 5oo korona tiszteletdíj ellenében korlátlanul engedte át a Nemzeti szinház v az e-t őségének. Ennek folytán az alperes s zinház igazgatóságot kéts égt elen megillette az a jog, hogy a darabot az ..Itala . alapitoat Kara .ara szinhazban is, a nyilvánosság előtt előadathassa , Különösen eaalitésra méltó körülmény, hogy Salgó Ernő évekkel azelőtt, amikor a Ncaz. ti szinház ugyanezt a darabot a Várszínházban is előadta, sem tiltakozást no.a jelentect be, som szorzói jogdíjat nem követalt. Megállapítja a tábla, hogy a Nemzeti szinház vezetősége azzal a ténnyel, hogy a szinmüvet saját társulatával a Kamara szinház ban is előadatta egyáltalán nem követ-.tt el szerzői jogbitorlást. /MOT/KY. — - SZÉTTÉPETT EGY OKIRATOT, - OKIRATHAMISITa.SSAL V:D0LTA MEG AZ ÜGYÉSZSÉG. Pfcifor Magdolna szakácsnő a mult ev augusztusában megjelent a törvényszék irattárában es kerté, hogy betekinthessen annak a polgári pernek az irat., iba, melyet ő inditott. Amikor a leány meglát o tt _sgy iratot, idegesen kiáltozni kezdett, majd az okiratot darabodra tépte, A királyi ügyészség okirathamisitas vétsége elmén vádat emelt Pfeifcr Magdolna ellen. A vád szerint a leány egy általa, másokkal kötött egyezségről szolo okiratot tépett szét. A büntetótörvénys zek Lányi -t anác s a ma tárgyalt., az oki rathami si t as i ügyet. A tárgy .láson Pfoifer Magdolna azzal védekezett, hogy az ügyvédek olyan okiratot Írattak vele alá, amelynek tartalma nem fedi a valóságot, A leány védője orvosi biz onyifcványt cs -.tolt be, mely szerint a szakác 3 nő' olmezavarbsn szenved, A ki* rályi ügyész vádbes zedéb en azt fejtegette, hogy a leány nem szenvedhet elmezavarban, mert a tárgyaláson is logikusan védekezett. A védőbeszéd elhangzás a utan a törvényszék felmentette Pfcifor M..gdolnat a" vadaiéi. Megállapította a törvényszék, hogy az, aki okiratot aicgron.n gél vagy széttép, elköveti á-z okir^thamis itas vétséget, de a vádlott olyan okiratot tépett el, melynek megsemmisítésével nem -másoknál:, he.ncm önmagának okozott kárt. Az itélet nem jogerős. /MOT/ P,