Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1

1933-05-02 [074]

A PRASCKE GYKR VOLT IGAZGATÓJ.NAK OZVEG~£E 48.ooo PENGŐ KÁRTÉRÍTÉST KÖVET_L A GYÁRTÓL. Erd-. aes polgári pe.rbon volt ma folytatólagos tárgyalás Zajzon Ernő dr, törvényszéki kiró előtt. Özvegy Schwarcz Mártonné az ügy felpo­reso, aki a Drasche téglagyártól 48.ooo pengő kártérítést követel. Néhai Schwarcz Márton negyven evig volt igazgatója a Drasche féle téglagyárnak, ó alapította a f a janajgy árt ás i osztályt. Az agilis gyárigazgató 1928 novemberében hal: meg, özvegyét három gyermekkei hagyta hátra. A haláleset után az özvegynek el kellett hagynia a gyár­ban élvezeti lakást és megvontak tőle a természetbeni járandóságot, futóSt,világitást stb.azzal, hogy Schwarcznónak ez nem jár. Az öz­vegy lakáspert indított a gyár ellen, de elvesztette a pert azzal az indokolással, hogy nem volt irásos megállapodás a lakásra vonatkozó­lag. Özvegy Schwarcz Mártonná részére a gyár 10o pengő nyugdijat állapított meg és minden további illetmenmranti kérését elutasította. A gyárigazgató özvegye azonban ezzel nem érte be és a gxyár ellen Altorjay Sándor dr. ügyvéd utján pert indított. A kereset utal arra, hogy néhai Schwarcz Mártonnak evi j öved'.-Íme meghaladta a lS.ooo pengőt és az özvegynek Is több jár, mint 19o pengő havonta. 48.000 pengő „rejóig támasztott igényt özvegy Schwarczné a kereset­ben. Ebben az összegben bennfoglaltatik a szerinte járó nyugdijillet menyen felül a férje életében élvezett természetbeni járandóságok megfelelő ellenértéke és bizonyos mértékű kártérítés is. Özvegy Schwarcz Mártonné ugyanis férje haláláért nagymértékben a gyárat te • szi felelőssé. - Férjemet megölték - mondja a keress tben az özvegy, - mert negyven éven át egy napi szabadságot sem kapott és az örökös lázas, munka felőrölte szervezetét. Ha szabadságot kórt azt válaszolták: "Nézze Márton gazda, maga nélkül nem tudnánk meglenni, erőteljes em­ber, birja a nunkát ne vegyen szab. dsá got i» Férjem engedett a kérés­nek és így történt, hogy negyven éven át egyetlen nap szabadságot sem élvezett. Napról napra, óráról órára a gyár vette igénybe, ebédjét sem tudta elfogyasztani békességben, aromszor-négyszer hivták te­lefonhoz még ebédidőben is. Az állandó megfeszített munka következté­ben ideges gyomorbajt kapott, ehhez járult a rendszertelen táplálko­zás is. A munkát azonban még betegen is folytatta és . végül be ­szállítottuk a Maréitszigeti szanatóriumba gyógykezelés céljából. - Férjem imádta gyermekeit és araikor érez­te, hogy a javulás lassú, gondoskodni akart rólunk. Magához kérette Lukács József dc kori vezérigazgatót, hogy megbeszélje vele miképpen gondoskodna a gyár esetleges halála után a csaladjáról. Lukács meg is látogatta és közölte vele, hogy ... :.. halála esetén a család csak csökkent mértekben részesülhetne a zokban a kedvezményedben és já­randóságban, amelyben férjem eletében részünk volt. Ez a közlés annyira felizgatta, hogy alig hogy Lukács eltávozott, szivéhez kapott és meg­halt. Ez az izgaloméi ..ttetto férjem halálát, aki mindössze 5ő éves volt és ha másképpen bánik elveié a gyár, még sokáig élhetett vol­na csaláá járnak. Az özvegy három évvel ezelőtt indította a jpert és még ma seri döntött a törvényszék. Thomay Ernó dr. törvény s zöldjei ró tárgya át a hósa szu időn keresztül az ügyet és a biró halála után Zajzon Ernő dr. tc vényszéki biró folytatta tovább a bizonyítási eljárást. A gyár a kereset elutasítását kérte. A védekezés szerint nem vitás, hogy néhai Schwarcz Márton kitűnő munkaerő volt, aki idejének legnagyobb részét hivatalának szentelte. Az özvegy azonban nem tárté t igényt magasabb nyugdíjra, mint amennyit már megállapítottak, mert c • ' a törzsfizetés után jár az özvegynek nyugdíj. A nagy jövedelmet nem fit alapon kapta a volt igazgató, hanem különféle járandóságok cimén ezuer. pedig nem követelhet az özvegy nyugdijat. Ami a halálesettel kapcsola­tos ke-r seti eloedást illeti, a gyár szerint, az özvegy túlzottan ál­lítja be a dolgot, tagadja az alperes, hogy a gyár volna felelős Sch, wa rcz idoelotti halálaért. A törvényszék elrendelte a bizonyítást és kihallgatta Lukács József volt vezérigazgatót, aki azt vallotta,h ogy az igazgatóijáran­dóságok fizetés jellegével bírtak. /Folyt. köv./SY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom