Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3
1933-04-27 [073]
/A Kálvin Szövotsőc értekezlete a női lóiok válságáról, F o 1 y tatás/ Az öngyilkos nőkről a legpontosabb környezettanulmány oka t kell-ne felvonni, az indokok lehető legalaposabb megvilágításával. Statisztikát kellene összeállini r.rról is, hogy a szétváló házasfelek közül kinek c hibájából bontják fel b l.-gtöbb házasságot. Szeretné tudni, hogy t dolgozó nók közül hányan tartanak el családot, S z a b o Károlyné tanárnő kiemeli, hogy ha e család gyengül, r.z államra is ez ü sors vár. Oltalomba, kellene venni azokat a nőket, akiket tisztes családanyaként töltött élet után léhaságból hagy faképnél c fórj. Több védelmet a komoly nőnek, a régi becsületnek, kemény harcot a cinizmus ellen ós máris előbbre jutottunk. Seb e s t a Kolosné azt kivánta, hogy a 1 e.gmagascbb erkölcsi törvénynek 5 tiszta él: toc deklarálja* a társadalom minden vezető . mbero, szevr 1 ós főképp példájával, testi és lelki értelemben, r férfié 1 ^ p- dig nagyobb szer tettel, gyengédséggel forduljanak rz anya f-ié. Schaller Sándorné dr., polgáriiskolai igazgató, közgyám nem tartja lényegtelennek r mai nő megváltozott külsejét. A tanítónők, a tanárnők jó példáját 0 ! igen sok függ abban ú vonatkozásban, hogy javuljank ez állapotok. A becsületes dolgozó nő számára követelt ö is védelmeket és előnyöket. F'ö 1 d e s Lajos ér. orvos: Száz magyar férfira még mindig 117 nő esik, c nők igen j .l^ntékony része nem mehet férjhez, :z c legfőbb hiba. Az Anyák Iskolájának mintájára "szülök iskoláját k llane szervezni, hogy árnak a serdülő lánynak az édesanyja legyen é fi világositója, irány itoja, hogy a gyermek lelkét -a saját él ':• ének hibáivcl ne mérgezze m"g a szülő, Bernát István dr, elnök foglalta össze a f 21SEÖ•alók gondolatéit és azt az Ígéretet tett, hogy a képviselt egyesületek utján zekbon a kérdésekben mielőbb további lépéseket tesznek, /iéOT/F H I .R EK —HPÖII)D3 FAIIZ. Elek Ferenc gazdasági főtanácsos ezzel a oimmcl tartott nagyérdekü előadást csütörtökön délután a rádióban. Kifejtette, hogy a termelés egész területére kiterjedő válséxg tulajdonképpen a termékek árzuhanásával és a földárak, bár lassúbb iramú, de állandó lemorzsolódásával kezdődött. Minden jel arra mutat, hogy e folyamat megállt. Az eddig soha nem látott alacsony szintre lecsökkent földárak erős ösztönzéssel szolgálnak a tőkének a földvásárlásra. A tőke azonban nagyon óvatos. Megriasztja az a köztudatba szinte bcgy ö kor ősödet t felfogás, hogy a termelés állandóan veszteséggel jár ós a földárak még mind ig nem érték el a mélypontot. Erős gyakorlat i érzékitől és megfelelő elméleti felkészültséggel vette bonckés alá Elek Ferenc ezt a látszólag helyes, alapjában véve azonban cg-ol^alu felfogást. Végigvezetto'a kis és nagytőkést az elképzelhető összeg befektetési lehet Ősegeken, külön-külön taglalva az értékállóság, u biztonság és a jövedelmezőség fontos kérdéseit, Baigazolta, hogy az a tőkés, aki ma váséa-ol földbirtokot és a jelenlegi állatárak mellett szereli fel gazdasági üzemét, joggal számíthat a legmagasabb fokú oiztonsággal megfelelő normális kamatozásra. Az előadásnak gyakorlatilag leg- ' értékesebb és legérdekesebb része volt, amelybon az előadó útmutatással szolgált az érdeklődőknek a rendelkezésre álló tőke helyes és gaz/\ daságos megosztására nézve. B irtokvét cinéi az ár másodrendű fontosságú '\y tén-ező ős a talaj minősége az a szempont, amelynek minden egyebet alá L\\ kell rendelni. /MOT/B
