Magyar Országos Tudósító, 1933. március/2
1933-03-20 [072]
A BED\FESTI ÜGYVÉDI KAMARA RENDES KÖZGYŰLÉSÉNEK ELS# N'.FJA. A Budapesti Ügyv'dl Kanara vasárnap délelőtt tartotta meg ezévi rendes közgyűlését a kanara székházának disztormébon. A közgyűlésen többszáz budapesti ügyvéd vett részt. A rendes közgyűlést Pap József dr. elnök nyitotta meg, aki hosszú beszédben vázolta az ügyvédi kar helyzetét. Megemlékezett az ügyvédek rendkívül sulyoa anyagi helyzetéről és hangoztatta, hogy az ügyvédek sorában Ijesztően nő a munkanélküliség. A perek száma erősen megcsappant, a behajtási praxis majdnem teljesen megszűnt. A 320C budapesti ügyvéd mellett 60C fővárosi ügyvédjelölt is remegéssel tokint a jövőbe. Az öngyilkosságok) a kilakoltat ás ok, árverések, ügyvédek elleni esődkérelmek éles kontúrokban tüntetik fel az ügyvédi nyomort. A kar mindennek ellenére az idealizmust és az etikát megőrizte, s ezért bizalommal kell a jövő elé tekinteni; mert a konstruktív erőknek végül is mindenkor diadalmaskodniuk kell. A főlgyekezetet a pcsszibills és aktuális ügyvédkérdések megoldására kell fordítani. A legnagyobb bajok egyike a kar túlzsúfoltsága; másrészt a zuglrászok elszaporodása, akik az ügyvédi munkaterületeknek egyre nagyobb részét tartják mintegy megszállva. Sürgetni kell a zugirászat elleni törvényjavaslat tető alá hozását . A túlzsúfoltság ellen az ügyvédi numerus clausus - nem volna megfelelő megoldás. Az alsófoku közigazgatási bíróságok megvalósulását az ügyvédek örömmel'üdvözlik, mert ez uj munkaterületeket jelent az ügyvédségnek. A kereskedelmi miniszter azzal, hogy a védjegyügyekben a peres és a perenkivüli eljárást kodifikálta, szintén nevezetes munkaterületet mentett meg az ügyvédi kar számára, amelyet a szabadalmi ügyvivők már-már kisajátítottak. A szegényvédelem terén hatalmas erők segítségére van szükség, mert az önsegéllyel ezt a problémát megoldani lehetetlen. Az ügyvédi ingyenmunka megszüntetendő, lehetetlen helyzet az, hogy az ügyvédség - mai -súlyos helyzetében -. hat év alatt 22.446 perben járjon el, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az'ügyvódség állást foglal az u j, országos d ijtar lfa_ tervezetével szemben, mert erre a mostani idő úgyszólván a legalkalmatlanabb. A kamara az ügyvédnycmer enyhítésére,szinte erején felül, mindent megtett; ügyvédi özvegyeknek, árváknak, elaggottaknak közel .lCfi. -C- pengőt juttatott. Tagdíjhátralékért a nyugdíj intézetből egyetlen ügyvédet sem fognak kizárni. végül az elnöki megnyit* a kamarai közgyűlés megrefcrmálásának tervezetével foglalkozott, s rámutatott, hegy az elgondolás szerint a közgyűlés 25r ügyvédtagból fog állani. - Nem kell! Nincs szükség kisgyülésrel - hangzik innen is, onnan is a tiltakozó közbekiáltás. - A.z uj közgyűlés tagjait - fclytat ja'Ismertetését az elnök - líjströrcs szavazással fogják megválasztani. Itt nem jogfosztásról lesz szó, még kevéstbé a szabad véleménynyilvánítás elnyomásáról, hírem annak lehetővé tételéről, hogy a kar valódi akarata megnyilatkozhass él:. Viharos közbekiáltások akasztják meg az elnök szavait, többen 1Ö hangoztatják, hogy "retrográd lépést" jelentene a kisgyűlés megvalósítása. Végül, a zaj elmultával, lap József dr. befejezi megnyitóbeszédét, s még kijelenti, hogy a nagy, alapvető kérdésekben továbbra is egyenként meg fognak kérdezni minden egyes ügyvédet, s ezenfelül megmaradna a kamarai értekezletek bevált rendszere is, arci ugyancsak mindönki szabadcr kifej/theti nézeteit. Ezután E 1 a u n o r Mór dr. kamarai főtitkár terjesztette elő a kamara 1932. évi működéséről szóló választmányi jelentést, - Az ügyvédségnek ls megvan a maga "közüzemi" kérdése - mordotta többek között a főtitkár. - Háromezernél több magyar községbon az ügyvédi teendőket községi jegyzek látják 01. .Ez valójában álláshalmczás, másrészről pedig összeférhetetlenség. Addig r.urif ikác 1 órói még beszélni sem lehet, am'ig ez az anomália fennáll, A főtitkár szavait a köstgyülos tagjai általános. helyesléssel ki sár lk. r_ , . , .. , Folyt. kcv./