Magyar Országos Tudósító, 1933. március/1
1933-03-01 [071]
ZO SYILKOSSnG /Folyt.6.kiadáshoz./ Csomzadlák Karoly, a József-körúti ház házmestere, majd Bét Ferenc pincér tettek vallomást arról, hogy Bodzsár István milyen viselkedést tanúsított, amikor feleségét a gyilkosság előtt felkereste. Németh Cd ön dr, törvényszéki orvoss zakertö, aki szintén megvizsgálta a vádlottat, azt a vallomást tette, hegy Bodzsár, aki a hosszú gyaloglástol kimerült állapotban volt, nem mérlegelhette nyugodtan helyzetének körülményeit és ebben az időben feldúlt idegállapotban volt, Számos tanút hallgattak még ki, akik azt vallották, hogy a vádlott tett ugyan kijelentéseket feleségére vonatkozóan, de a gyilkosság előtt nem mondotta, hogy az asszonyt öli meg', ugyanis több izben hangoztatta: ''Végzek magammal." Lenkey 3ezsó d.r. királyi ügyész mondotta el ezután vádbeszését. Részletesen foglalko."ott Bodzsár életével és azt hangoztatja, hogy a munkakerülő, dologtalan ember állandóan civakodott a feleségevsl>aki jó asszony és jö anya volt, majd a tárgyalás ada aibol azt a következtetest vonta le , hogy az eloremegfontoltságot sikerült bizonyítani . Bócz Lajos dr. ügyvéd,a vádlott védője azt hangoztatta, hogy Bodzsár, aki éhezett, nyomorgott, szerette feleségét. Amikor az asszonyt kérlelte, hogy visszatérjen, nagyon feldúlt idegállapotban volt és egész magatartása azt bizonyltja, hogy nem ölési szándékkal ment az asszony lakására. Ha ölni akart volna, fegyvert vitt volna magával, de a kést, mellyel a bűncselekményt elkövette, nem ő vitte a helyszinre, hanem ott az asztalon v.alálta. Enyhe Ítéletet kért. A törvényszék a vádtól eltérően hitvestárse n elkövetett szándékos emberölés büntettébaa mondotta ki bűnösnek Bodzsár Istvánt,, akit tizennégyévi fegyházra itélt. A törvényszék nem látta bizonyitottnak, hogy a vádlott előre megfontolta volna a cselekményét, különben is olyan Idegállapotban volt, hogy nern fontolhatta meg, mi a szándéka. Az ité- •'" let ellen az ügyész sulyosr itásért, a vádlott és vedojc enyhitésért fe.-lebbezett. /ÉT:'/ P. TÖBB KINT EZER ÜGYVÉD ELLEN INÉUL EEG TAGCIJNEIvIFIZETÉS MIATT A TtRLjlsi ELJÁRÁS. Az Ügyvédi Kamara tagjai tavaly okt°berben rendkivüli közgyűlést hívtak össze. A rendkivüli közgyűlés összehívását azért tartották s zük- ' sége snek,mert az ügyvédek helyzete különcs-en az utóbbi időben annyira rosszabbodott,hogy. még a 15o pengő évi " kamarai tagsági dijat sem tudták megfizetni, ugv hogy emiatt több mint ezer üg/ véd ellen indult meg. a törlési eljárás, A tavalyi rendkivüli közgyűlésen két fontos határozatot hozott. Az egyik a szükségadó-akoiót terjesztette ki oly módon, hogy a kamara jólkereső ás tehetős tagjaira a százalékos inségsegély összegén felül husz pengőtől ezer pengőig terjedő szükségadó vettessék ki. A másik határozata a közgyűlésnek ugy szólt.., h.ogr a választmány mindazon ügyekben, amelyekben az ügyvédi nyugdij intézeti járulék nemfizetése miatt'már törlési határozatot hoztak, de a töt*- •-• 1^3% . - '' l a hivatalos lapban közzé nem tették, a törlési határozat végrehajtását hathónapi időtartamra függesszék fel|fc ugyancsak hathónapig szüneteljen minden törlési eljárás. Az ügyvédek ugyanis azt remélték, hogy ez alatt az idő alatt a törlést imperati've elrendelő törvény megváltoztatását keresztül tudják vinni. Az igazságügyminisz c er ' most a rendkivüli közgyűlésnek mind a két határozatát megsemmisítette, és az tigyr^dl Kaaaaróhoz Intézett leiratában • • • kimond ja,hegr mind a két'határo-zatot" azért kellett megsemmisíteni, mert azok tor-^vény be ütközők,. Az inségakciőra vonatkozó határozat hoza ala esetében a közgyűlés tullép-te a / hatáskörét, a tagdijak nemfizetése miatt megindult törlési el járások, felfüggesztése tárgyában hozott határozat pedig az 1028 év XI. törvénycikk eésö szakaszába ütközik. A miniszteri határozat következtében az ügyvédi Kamara elnöksége a leiratot választmány elé viszi és a leirat következtében a választmány kénytelen lesz az egyelőre függőben tartott törlési eljárásokat ismét folyamatba tenni. /KOT/ H.