Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-30 [070]

MAGYAR OfWZAGOS TUDÓSÍTÓ Kéz i r a t. Tizedik kiadás. m~ Q J ^ ... Budapest, 1933. január 30. Q - _X- XV.évfolyam 24.szám. PETROVICS ELEK SZÉKFOGLALÓ ELŐAD.BA AZ AlADjJ.ii/.3 MI. A Magyar Tudományos Akadémia I.osztálya hétfőn délután kis-' termében ülést tartott G o m b o o z Zoltán egyetemi tanár elnökletével, Az ülésen Pctrovics Elek, a Szépművészet1 Múzeum főigazgatója tartott székfoglaló előadást: "Jegyzetek XIX.századi mü-rés a etünk' tört énetóhoz" cimmol. Petrovics Elek tanulmányaiban foként abból a szempontból vizsgálta a mult'század első felónok művészetét, hogy mlképón lett az lassanként magyarrá. A század kezdetén kezdődött meg az a harc, 'a melynek az volt a célja, hogy a magyar kulturtorületet, amelyet a XVIII.században egészen az oöztrák művészek szállották meg, visszahódítsa a magyar művészet számára. Az átmenetet azok a müvé szek /-üld János, Pollák, Donát, stb./ képviselik, akiket még szintén Ausztria küldött nekünk, de akik már nemcsak vendégnek jöttek hozzánk, mint a XVIII.századi barokk művészek, hanem végleg itt maradtak és gyökeret verteid. Ezek. közül a művészei: kőzik az építészek alkottak legtöbbet ós legjobbat. Az építészetiek volt ekkor leghálásabb talaja nálunk, mert ekkor indult meg Pesten és Budán a nagi o

v

'> sazabásu építkezési tevékenység. Ez az építészet osztrák ás olasz befolyást autaé, de bizonyos helyi árnyalat is jelentkezik benne, A klasszicista architektúra egészen rányomta bélyegét az a" kori Pestre és Budára és rár

1 nézve körülbelül aat jelenti, arait a barokk Ausztriára nézve, Béccsel,a nagyszerű barokk vámossal mi - ha szerényebb méretekben is - a klasszlcista Pcstot állithatjuk szembe• - A festészet és a szobrászat a klasszicizmus korában távolról som mér.;oaholi : az épitészet termékenységével'de sikereivel. Annál !•;• ovésbbé mutathat fel sajátosabb magyar jellemvonásokat. Csal; emberi léiryőbón és érzósóben jelent új és magyar tipust a művészetben Ferenczy István, a klaszszlcísta szo'rász, aki emberi érzésében az clsö igazán nemzeti művész volt és elméletben a nemzeti szobrászat eszméin csüggött, habár a gyakorlatban . meg is maradt az inkább nemzetközi jellegű klass s ic ista. szobrászat müve 16j ének, A romanticizmus korában a festészet kerül' a vezet öholyre és meg in -a.rad ott a Század végéig. Egyúttal .;. festészet az, ISiOlygmíJrTá ö".ázad ols' felében megéroz valamit a romantikus ldö szelleméből .A festők legalább a tárgy megválasztásában kezdik'keresni a magyar motívumot, s -mind többen olgozzák fel - nemzeti mult rom int iloas ' eseményeit , .; : - ÁSS építészetben és ... szobrászatban jóformán a s'ázad'derelái g a kla o s z i c 1 zmus ur a 1 kod 1 k , \ r oma nt i c 1 zmus l»c gk i v ál óbb i r od a 1 m i pr opa gáloja Konszlmann Imre, a kitűnő osztótlkus volt, aki 1841-ben megjelent " Párhuzam"-ában lelkesen izgat a klasszikus szépségideál ellen és a nemzeti és egyéni eszmények m.nllctt, Valójáb..n azonban csak. jóval később,a század második felében jelennek meg a magyar művészetben a ror.iant ic izmus igazam jellegzetes és nagyszabású alkotásai: Madarász Viktor kép'o, a "Hunyadié László siratása',' Izsó Miklós táncoló szobrai, Feszi Frigyes Vigadó épülői A század első felének hivatását Pctrovics Elek abban látj . hogy megindította a művészi életet, A század második felére az a hivatás vár, hogy a magyar művészetet a provincializmus szűk köréből európai ma. latra emelje fel és a, yuttal önállóvá fejlessze. Az egész század mérlege pedig azt mutatja, hogy művészi szí

nvona

lban mindjobban közeledtünk a n; gáthoz, művészi önállósá

gban pcSTÍg mindjobban távolodtunk tőle. Az előkelő hallgatóság melegen ünnepelte Petrovics Eleket rendkívül érdekes székfoglaló előadásának elhangzása után, majd D a r k á Jenő 1. tag tartott előadást, amelyben ismertette azt a művészi kiviteli puszpángfábdl faragott triptichont, mely finom domborművűkben áz ortodox egyház 12 főünnepét ábrázolja, s melyet jelenleg a grcnoblci városi könyvtárkan őriznek, \ szájhagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc vitte ki magával Parisba s ajándékozta a kamalduli szerzetesok generálisának, aki Rákóczinak meghitt barátja volt. A triptichonon levő görög feliratból az előadó megfejtése szerint megállapítható, hogy azt G-crasimos horakleiai retropolita hozta ajándékba IV. László magyar királynak a XIII.század 80-as '.veiben. Az ajándékozás hátteréül minden valószínűség, szerint az az egyházpolitikai harc szolgált, amely adóban az időben dult a belgrádi ortodox püspökség körül a bizánci ' s szerb egyházak között, s .-. mctronolit ának ... az volt a célja, hogy a magyar királyt, ikinél személyes kihallgat ás• r jelent meg, a bizánci egyház érdekében állásfoglalásra b irja. I Az előadások után az Akadémia tagajánlási értekezletet tr - • i tott • zárt ülésben, majd folydügyeket tárgyalt. /MOT/Vr