Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3
1932-11-25 [068]
fcudapesü, 1932, november 25, Ufó XIV,évfolyam 267 c szám, HÍREK /A KÁVÉSOK NAGYGYŰLÉSE. Folyt at ás./ Egységesen alakult ki az a vélemény, hogy a házbér kérdést sürgősen rendezni kell és le kell szállítani a házbéreket, mert a" háziurak nem akarják megérteni az idők szavát, felállítottak ugyan egy háziurakból álló "béregyeztető bizottságot", ebben a bizottságban azonban egy bérlő sem vehet részt, A Kávésipartestület nem tekinti az ügyet befejezettnek és a legélesebb harco!; fejti ki mindaddig, amig paritásos bizottsá» got nem állítanak fel és amig a független bíróság körébe nem utalják a házbérkérdést 0 Panaszként tárták fel a kávésok azt is, hogy hiába indítottak akciót a kártya- és bridge-szalonok ellen, ahol uzsonnát és' vacsorát i s felszolgálnak, feljelentéseiknek nem volt sikere, /MOT/0, ÜGYVEDEK ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ÜGYVÉDI NUMERUS CLAUSUS MELLETT. - Kétszáznál több budapesti és vidéki ügyvéd tört lándzsát az ügyvédi pályő jövőbeni korlátozása mellett, - A gondolat ellenzői szenvedélyesen követelték a határozati javaslatnak a napirendről való levételét. Cis t ö r József országgyűlési képviselő számos ügyvédtársával együtt országos gyűlésre hivta egybe a fővárosi és vidéki ügyvédség tagjait, hogy demonstratíve állást foglaljanak abban ' az egész magyar ügyvédi kört közelről érintő kérdésben: törvényes intézkedésekkel korlátoztassék-e az ügyvédség jövőbeni létszáma, vagy maradjon meg továbbra is az a helyzet* amely ma fennáll, azaz az ügyvédi pálya teljes és korlátlan szabadsága? Régi problémája ez a kérdés a magyar ügyvédségnek; Magyarországon először - mintegy negyven évvel ezelőtt - Pollák Illés, az ügyvédi kar egyik akkori kitűnősége vetette fel, de tervezetét leszavazták 0 Ké sőbb különböző formákban újra az ügyvédség döntJ[sji_e J l_é k'rült a kérdés,, de minden egyes esetben maguk az ügyvédek^yellene/szegültetí bármi. féle korlátozó törekvésnek. Legutoljára öt évv^fzélottV'1927-ben vetődött fel a probi léma, s az egyes ügyvédi kamarák nyilt-szavazásos alapon, nagy többséggel akkor is a korlátozás ellen döntöttek. Legutóbb, alig néhány het ;e , az Östör József dr. országgyűlési képviselő körül csoportosult ügyvédek nagyszámú társasága vetette fel konkrét formában a numerus olausus kérdését; kérdést intéztek az ország minden egyes ügyvédjéhez és végül is a mai napra Országos ügyvédgyülést hívtak egybe. Ennek az értekezlet jellegű országos gyűlésnek csupán az volt a feladata, hogy demonstratíve állást foglaljon a kérdésben, hogy igy azután a numerus clausus hlvel az ügyvédi érdekeket szolgáló határozati javaslattal az ügyvédség hivatalos szervei elé léphessenek. Az országos ügyvédgyülésen több mint kétszáz budapesti és vidéki ügyvéd vett részt, s rrra nemcsak a korlátozás hivei, hanem az ellenzők egyes csoportjai Í3 eljöttek. Sőt ez utóbbiakkal együtt mintegy tiz-tizenöt ügyvédjelölt is "felvonult", akik éles agresszivitással, tumultuózus jelenetek kapcsán adtak kifejezést a numerus clausus tervezete ellen érzett ellenszenvüknek-, A nagygyűlést, amely a Budapesti Ügyvédi Kör tágap nagytúráé ben folyt le, Bakonyi Pál dr,, a Budapesti ügyvódotthon elnöke nyitotta meg, aki bevezető beszédében rámutatott a probléma fontosságára és indítványozta, hogy a nagygyűlés elnökévé Östör József dr, országgyűlési képviselőt válasszák mog. A gyűlés közönsége egyhangúan megválasztptta Östör Józsefefc elnökké, Östör J°zsef dr,, az uj elnök megköszönte az irányában megnyilvánult bizalmat, majd tartalmas megnyitó beszed et mondott, amelyben a probléma történeti előzményét, országos horderejót és évtizedekre kihat, fontosságát vázolta. Rámutatott, hogy a jelenlegi nagygyűlésnek részint demonstratív, részint gyakorlati céljai vannak. Az ügyvédi numerus clausus torén eladdig pepecselés, jelentéktelen kisérlotok történtek, holott a ma/ gyar ügyvédi kar annyira sanyarú helyzetben van, hogy sorsán csok gyökeres j mélyrohfct" intézkedésekkel lehet enyhíteni<j, Avu#A'. / v /Folyt, köv./
